A szombati szaúd-arábiai dróntámadás miatti riadalom hatása már vasárnap is érzékelhető volt, a hétfői tőzsdenyitás pedig végképp világossá tette, hogy továbbra is mennyire függ a világgazdaság ettől az energiahordozótól: a fokozódó geopolitikai feszültség miatt a tőzsdék világszerte esni kezdtek, az olaj ára pedig olyan mértékben megugrott – megközelítőleg tíz százalékkal drágult –, amelyhez hasonló árnövekedést legutóbb 1991-ben, az iraki válság idején tapasztalt a világ.
A reggeli riadalmat követően azonban délutánra stabilizálódott az ár, a befektetőket megnyugtatta, hogy a Szaúd-Arábia jelezte, hogy már hétfőn visszaállítja a kiesett kapacitások harmadát. Az Egyesült Államokból is az a hír érkezett, hogy Donald Trump felhatalmazására Washington kész megnyitni olajtartalékát a szaúdi Aramcót ért támadás után. Az ismét kőolaj--exportőrré váló ország stratégiai olajtartaléka 645 millió hordó. Elemzők szerint Washingtonnak ez az ígérete is visszafoghatja az emelkedő olajárat.
A becslések szerint a dróntámadás miatt napi 5,7 millió hordónyi olaj eshet ki a szaúdi kitermelésből, ami rekordot jelent, a világ jelenlegi olajtermelésének az öt százaléka. Mennyiségileg ez több mint amekkora kiesés a kuvaiti és az iraki termelésben jelentkezett az Öbölháború alatt a ’90-es évek elején, és meghaladja a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint azt a termeléskiesést is, amit 1979-ben az iráni forradalom okozott.
Az MTI beszámolója szerint az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 67,28 dollárra emelkedett az ázsiai piacokon, 11 százaléknyit a pénteki záráshoz képest. A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára szintén 10 százalékot meghaladó mértékben, hordónként 60,60 dollárra nőtt. Közvetlenül nyitás után mindkét típus ára magasabban is állt.
A távol-keleti tőzsdék után csökkenéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek is hétfőn a geopolitikai feszültségek kiéleződése miatt. A londoni FTSE–100 mutató 0,27 százalékos, a frankfurti DAX-index 0,65 százalékos, a párizsi CAC–40 pedig 0,54 százalékos mínuszban indította a kereskedést. Az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 0,56 százalékkal esett a nyitásban – számolt be a hírügynökség.
A közel-keleti feszültség fokozódása mellett rontotta a hangulatot az is, hogy a hétfőn közzétett adatok szerint Kína ipari termelésének növekedési üteme éves összevetésben 4,4 százalékra mérséklődött, ami 17 és fél évi mélypontot jelent. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök kijelentette, hogy a kínai gazdaságnak nagyon nehéz 6 százalékos vagy annál magasabb növekedést elérni, tekintettel a magas bázisra és a viharos nemzetközi környezetre.
A kínai gazdaság gyenge növekedésben megmutatkozó, remélhetőleg csak átmeneti lendületvesztése hosszú távon a hirtelen olajár-emelkedéstől is nagyobb veszélyt jelenthet a világgazdaságra.
