2024. április 24., szerda

Lángoló víz a pusztaságban

A kerekszéki kútból háromszáz méter mélyről tör fel a víz

A zentai Püspök László a nyár elején egy olyan, drónnal készült videót töltött fel az egyik videómegosztó oldalra, amelyet a Felsőhegy közelében lévő Kerekszéknél forgatott, és amely ismét a figyelem középpontjába állította az ottani „lángoló vizű” kutat.

A víz gyúlékonyságát a kéntartalmának tulajdonítják (Horváth Zsolt felvétele)

A víz gyúlékonyságát a kéntartalmának tulajdonítják (Horváth Zsolt felvétele)

A videófelvételt azóta 42 700-an tekintették meg, és mások mellett az egyik magyarországi kereskedelmi televíziós csatorna munkatársainak a figyelmét is felkeltette, akik egy rövid riport erejéig el is látogattak a helyszínre. Püspük László napilapunknak elmondta, hogy a várostól távolabb lévő, félreeső területen az újonnan vásárolt drónjának a kezelését és a videófelvételezést gyakorolta, így született a videó, amelyet közzétett.

– Minőségileg nem pont úgy sikerült, ahogyan elképzeltem, de végül is át tudtam adni azt, amit akartam – mesélte.

Na de mi is ez a kút, amelynek vizét ha meggyújtják, akkor lángol, és amelynek nemegyszer külföldről is a csodájára járnak? A Zentától mintegy hét kilométerre található artézi kutat 1968-ban fúrták, és háromszáz méter mélyről tör fel a víz. Pilcinger István, a kút közelében lévő gyümölcsös tulajdonosa úgy tudja, hogy az ottani szikes részen ezzel akarták a víz szintjét megemelni. Pilcinger szerint ezt követően a vadászok is felfedezték a benne rejlő lehetőségeket, és kialakítottak ott egy vadkacsaállományt, ezzel lendítve fel a vadászturizmust. A vészterhes kilencvenes években azonban elhanyagolták a területet, és a kútról is megfeledkeztek. Márpedig sokak szerint a kút vize gyógyhatással bír. Azt mondják, elősegíti a gyomor működését, tisztítja a vesét és a húgycsatornát, egyesek úgy vélekednek, hogy a prosztatára és a különféle bőrbetegségekre is jó, éppen ezért nagyon sokan hordják és fogyasztják is a vizét.

– Szerintem a környéken nincs ilyen víz. Van még Óbecsén, az Elektrovojvodina mellett, és valamikor Oromhegyesen is volt. Ott viszont a naftások összeszaggatták az ereket, és megszűnt folyni – ecsetelte Pilcinger, hozzáfűzve, hogy a Népkertben a medencéknél eredő víz is hasonló, az azonban nem bír akkora gyógyhatással, mint az itteni, ráadásul idővel be is algásodik. A víz gyúlékonyságát a kéntartalmának tulajdonítják. Így történhet meg az, hogy ha öngyújtóval meggyújtjuk, a víz egészen addig lángol, amíg a tüzet el nem oltjuk.

Régebben is beszéltek már arról, hogy be kellene vizsgáltatni a vizet, meg fürdőt lehetne kialakítani, a szavak azonban mindig elszállnak.

– Soha sem lesz itt fürdő, zarándokhelyet azonban ki lehetne alakítani a kútnál, és lehetne gyalogtúrákat is szervezni ide – jegyezte meg Püspük László, hozzáfűzve, hogy biztosan gyógyhatású a víz, hiszen ha az ember a Gyevi úton kisétál a kúthoz, és megmossa a lábát, az az érzése támad, hogy tíz perc alatt regenerálódik.

Püspök László úgy emlékszik, gyermekkorában sokkal magasabbról folyt a víz, így amikor ellátogattak ide, a víz alá álltak, és itt fürödtek, ugyanakkor volt egy akácos is, ahova kiterítették a törölközőket, és itt napoztak. A zentai fiatalember a beszélgetés során elmondta, egyáltalán nem számított arra, hogy ennyien megnézik majd a felvételét.

– Már kétezer nézőnek is nagyon örültem volna, ekkora érdeklődésre viszont egyáltalán nem számítottam. A videót több internetes oldalra is elküldtem, és figyeltem a reakciókat. Ezt követően jelentkeztek az újságírók és a tévések is – mesélte, hozzáfűzve, a jövőben több videót is szeretne majd forgatni a térségről.