Zaragoza

Caesaraugusta néven a rómaiak előbb légiót állomásoztattak a Pireneusok déli lejtőin, később provinciát alapítottak. Krisztus halála után Jakab apostolt erre a vidékre vitték lábai. Aztán jöttek a gótok, majd a mórok virágoztatták fel. Az aranykornak az arabok vetettek véget, viszont ők maradandót alkottak. Később Aragónia fővárosa lett, és a keresztény hispán vidék központja. Földrajzi fekvésének köszönhetően napjainkban logisztikai központ a spanyol–francia határvidéken. De kétezer éves történelmét meghatározta Jakab apostol itt eltöltött néhány éve Krisztus után 40–45 körül.

Zaragoza főtere ma is a Plaza del Pilar. Minden innen indult kétezer évvel ezelőtt, és ma is szinte minden itt zajlik. Az akkortájt alapított városba érkezett i. sz. 40-ben Jakab apostol, hogy hirdesse Jézus evangéliumát. Az akkori spanyolok még a rómaiak elnyomása alatt éltek. A mindennapi betevő falat, az adó kifizetése és az idegen elnyomás sokkal jobban foglalkoztatta őket, mint Jézus története. Jakab szomorúan vette tudomásul, hogy hiába tett meg ötezer kilométert Jeruzsálemből, nem talál megértő fülekre. Egyszer csak az Ebro partján látomása volt. Szűz Mária egy alabástromoszlopon jelent meg, és meghagyta, hogy azon a helyen emeljen templomot a tiszteletére. Megígérte, hogy védelmezni fogja a templomot, Zaragozát és az egész keresztény spanyol népet. Jakab felépítette a kápolnát, benne a márványoszloppal. Ez volt az első templom, amely Mária tiszteletére épült. Ma Jakab temploma, a Nuestra Señora del Pilar Székesegyház, vagyis az Oszlopos Miasszonyunk bazilika mintegy 9000 négyzetméter alapterületű, Spanyolország legfontosabb zarándoktemploma Santiago de Compostela után.

A Pilar tér másik oldalán áll a szintén többszáz éves Megváltó katedrális, a La Seo. A római időkbeli Forum helyén a délről érkező arabok muderáj (Andalúziából származó iszlám építészet) stílusú mecsetet emeltek a római romokon, a mecsetet aztán a keresztények átalakították katolikus templommá. A régi mecset minaretje a jelenlegi székesegyház tornya. A katedrális a muderáj építészet egyik kiemelkedő alkotása, amely a Világörökség része. E muzulmán építészeti stílus nem rendelkezik sajátságos formákkal, csak kiegészítette a kor európai építészetét addigra már elavult arab vonásokkal. Fő stílusjegyei a szőnyegszerű téglaminta, az igényesre faragott gipszfigurák és a jellegzetes csempeborítás.

Zaragoza szintén kiemelkedő muderáj épülete az Aljafería-palota. A XI. századi pompásan berendezett mór palota több arab dinasztiát kiszolgált. A Córdobai nagymecset mellett ez a palota a spanyol iszlám építészet egyetlen máig fennmaradt remekműve a Córdobai Emírség idejéből az Ibériai-félszigeten. Számos műtárgya közül a trónterem fából faragott mennyezete és az imaszoba alabástrom fali díszei a legértékesebbek. Idővel katolikus uralkodók rezidenciája lett, ma az Aragón autonóm tartomány parlamentje működik falai között. A palota udvarán időzött heteken át Kolumbusz Kristóf, várva az akkori uralkodópár Kasztíliai Katolikus Izabella és Aragóniai Ferdinánd döntését, hogy finanszíroznak-e egy nyugatra induló expedíciót, melynek célja India mesés fűszereinek elérése volt. Átvitt értelemben ugyan, de e helyen született meg a döntés Amerika felfedezéséről.

Zaragozában az építészet, a művészet és a vallás kombinációja a kétezer év alatt rengeteg remekművet teremtett. A La Seo múzeuma ötszáz éves faliszőnyeg-gyűjteményt, több tíz gobleint, hímzéseket és falfestményeket őriz. Az Aljafería-palota Verdi Trubadúrjának a helyszíne. Számos művész alkotott maradandót a város macskakövein és korabeli műtermeiben. A Szépművészeti múzeum és a Goya múzeum falain több tíz Goya, El Greco, Dalí, Rubens, Renoir, Rembrandt, Van Dyck, Velazquez alkotások állítanak örök emléket a hispán és flamand mesterek Zaragozában töltött napjainak.