Egyre több országban engedélyezik a hatóságok a könnyű drogok közé sorolt marihuána (avagy kannabisz, „fű”) fogyasztását. A piacnak ezt a részét tehát az állam ellenőrzi. A sort Uruguay nyitotta meg, ahol már bő öt éve törvény adta jog füvet szívni, vásárolni és előállítani (meghatározott mennyiségben). A parlamentben 2013-ban megszavazott, majd a következő évben az államfő által aláírt törvény célja az illegális kábítószer-kereskedelem visszaszorítása. A marihuána esetében sikeresnek bizonyult az újítás, ám a többi drogról ez nem mondható el.
Ahhoz nyilván új jogszabály kellene, amellyel legalizálnának más típusú szereket is. Ilyesmi egyelőre nem készül Uruguayban, ám Mexikóban elképzelhető valamilyen meghökkentő változás. Az egyik ottani bíróság ugyanis már májusban furcsa ítéletet hirdetett két személy esetében: engedélyezte nekik a kokain fogyasztását. Az eddig példátlan állásfoglalás, amelyről a közvélemény csak a napokban értesült, a kérelmezők számára lehetővé teszi „kokain birtoklását, szállítását és használatát”, de az árusítását már nem. Ennek ugyan örülhetnek az érintettek, de csak visszafogottan. Az ügyben ugyanis a fellebbviteli bíróság mondja ki az utolsó szót.
A kábítószerek elleni állami háború leállításáért is küzdő Egyesült Mexikó a Bűnözés Ellen (MUCD) civil szervezet optimistán várja a döntést. Addig is „történelmi lépésként” kezeli az elsőfokú ítéletet, s arra számít, hogy az országban felgyorsul a drogpolitika átalakítása, amit az államfő tavalyi hivatalba lépése után már kilátásba helyezett. Andrés Manuel López Obrador akkori ígérete óta azonban nem sok változás történt ezen a téren.
A mexikói rendőrség és hadsereg egy részének erejét továbbra is a drogkartellek elleni küzdelem foglalja le. A kíméletlen bandák közben egyre keményebb harcot vívnak a helyi piac és az Egyesült Államokba irányuló csempészútvonalak ellenőrzéséért, illetve a megszerzett pozícióik megtartásáért.
Csak Mexikóban több tízezer embert ölnek meg évente kábítószeres ügyekkel összefüggésben. A fokozatosan erősödő erőszakhullám miatt tavaly már 33 ezren haltak meg, 15 százalékkal többen, mint az előző évben.
A küzdelem a piacok uralásáért másutt is kegyetlen. A drog illegális előállítása és terjesztése ugyanis még mindig óriási üzlet, a kereslet is folyamatosan nő.
A kínálattal sincs baj. Ellenkezőleg, szinte már fuldoklik a piac a különböző kábítószerektől. Az ENSZ ezt már tényként kezeli, miként azt is, hogy az illegális drogkereskedelemből származó bevételek világviszonylatban meghaladják az évi 300 milliárd dollárt. (Az üzlet azért megy ilyen jól, mert a mesterséges és a „hagyományos”, természetes drogok értékesítéséből származó összegekből bőven jut a helyi politikai elitek és rendőrség lefizetésére is).
A nyáron kiadott ENSZ-elemzésből az is kiderül, hogy 2017-ben 271 millió drogos élt a Földön. A kétévente megjelenő összefoglaló szerint 2009 és 2017 között pedig csaknem 30 százalékkal nőtt a kábítószer-fogyasztók száma.
Bár ezek a lejegyzett adatok becslések alapján keletkeztek, mégis alapos és átfogó kutatásokra támaszkodnak. A jelentés azt is megállapítja, hogy a vizsgált esztendőben világszerte legalább 35 millió ember szenvedett kábítószer okozta betegségben, 585 ezren pedig meghaltak a tiltott szer használatától vagy az annak következtében kialakult egészségi problémák miatt. A halálesetek kétharmadáért a heroin, az ópium vagy a fentanyl a felelős.
Az utóbbit és más hasonló mesterséges (szintetikus) ópiátokat elég olcsón be lehet szerezni, gyakran legálisan is, hiszen fájdalomcsillapítóba is belekeverik. A baj csak az, hogy (túladagolás esetén) rengeteg halálos áldozatot szednek. Főként Afrikában, de az amerikai kontinensen és Ázsiában is; leggyakrabban a szegények között. A mesterséges szerek főként olcsóságuk miatt terjednek szélsebesen.
Pusztító hatásukra már Donald Trump amerikai elnök is felfigyelt. Nemrég (ismételten) arra kérte Hszi Csin-ping kínai vezetőt, hogy akadályozza meg a hazájában készült, fentanylt is tartalmazó szintetikus fájdalomcsillapító exportját az Egyesült Államokba.
Ezzel az erővel naponta üzenhetne Afganisztánnak és Kolumbiának is, hogy állítsák le az ott készült drogok (az ópium, a heroin és a kokain) illegális szállítását az USA-ba. A két ország ugyanis évtizedek óta élen jár a globális kábítószer ellátásban. Az üzlet olyan jól megy, hogy Kolumbiában lassan már a kávénál is fontosabb exportcikk lesz a kokain.
Afganisztán is az élbolyba tartozik. Évről évre rekordmennyiségű ópiumot és heroint „szüretel”, illetve ad el külföldre feketén. Ezen egy kis csoport helyben nagy pénzeket keres, a lakosság többi részének pedig marad a háborús veszély, az örökös rettegés és a szegénység. A haszonhúzók között vannak a kormány ellen küzdő fanatikus iszlamista tálibok is, akiknek a vallás tiltja ugyan a kábítószert, mégis az ópium és a heroin illegális eladásából finanszírozzák magukat.
Kolumbiában is hasonló a helyzet. A hatalom ellen több mint fél évszázadig harcoló szélsőbaloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) részben kábítószer-eladásból teremtette elő a pénzt a küzdelemhez. Amióta a gerillák 2016-ban békét kötöttek a kormánnyal, a kolumbiai kokaincsempészet valamelyest visszaesett, de ez nem okozott gondot az ellátásban, mert a mexikói bandák azonnal pótolták a hiányt.
