Szerbiában továbbra is veszélyben vannak a demokratikus értékek és alapelvek, derül ki a European Western Balkans és a Politikai Központ (Centar savremene politike) A demokrácia helyzete Szerbiában 2019-ben elnevezésű árnyékjelentéséből. A jelentésben vizsgált időszakot tömeges utcai tüntetések, a parlamenti munkának az ellenzék részéről történő bojkottja, a jövőre esedékes választások bojkottjának bejelentése, továbbá a szerbiai képviselőház munkájának további leépítése, valamint a szólásszabadság és a civil szféra erősítését szolgáló intézkedések megtételének az elmulasztása jellemezte, állapítják meg a szerzők.
A dokumentumban a koppenhágai kritériumrendszert, továbbá az Európai Bizottság a demokráciának az Európai Unió tagjelölt országaiban való helyzetét felmérő jelentéseit alapul véve értékelték a demokratikus folyamatokat. A 2018. november 1. és a 2019. augusztus 31-e közötti időszakot vizsgáló jelentésben öt területet vettek górcső alá: a választások folyamatát, a parlament munkáját, az államigazgatást, a civil szférát és a szabad vélemény-nyilvánítást.
Mivel az említett időszakban nem tartottak sem országos, sem tartományi szintű választásokat, a lučani, a kúlai, a doljevaci és a kladovói helyhatósági választásokat vizsgálták, megállapítván, hogy a korábbi, nemkívánatos, a demokratikus folyamatok szempontjából ártalmas gyakorlat továbbra sem változott. Példaként említik, hogy Kúlán, Doljevacon és Kladovóban a törvényes rendelkezéseket megkerülve írták ki a választásokat, de arról is szó van a jelentésben, hogy Lučaniban felmerült az állami erőforrásokkal – szolgálati gépkocsik – való visszaélés gyanúja. A választási törvények reformja elmaradt és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vonatkozó ajánlásait sem foganatosították, állapítják meg.
A szerbiai képviselőház munkájával kapcsolatban ártalmas jelenségként említik a tavalyi állami költségvetés parlamenti vitája során először alkalmazott gyakorlatot, amely abban mutatkozott meg, hogy a hatalmi képviselők tetemes számú módosítási indítványt terjesztettek be, ezeknek az ismertetése miatt pedig nem maradt elegendő idő az érdemi vitára a költségvetés javaslatáról, az ellenzéki képviselők pedig csupán 24 alkalommal szólalhattak fel, ami jóval kevesebb, mint a korábbi években. Hozzáteszik, hogy az idei büdzséről folytatott parlamenti vita során ugyanezen gyakorlat miatt az ellenzék már csupán háromszor szólalhatott fel. Egyebek mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ellenzék a parlamenti munka bojkottja mellett döntött, emelik ki a jelentésben.
A szólásszabadság tekintetében a felmérés szerint érezhető visszaesés jellemző. Az utóbbi megállapítás mellett szóló érvek egyikeként említik a Riporterek Határok Nélkül szervezet éves jelentését, amely szerint Szerbia a korábbi évhez képest 14 helyet rontott és ezzel a 90. helyre zuhant a 180 országot vizsgáló felmérésben. Folytatódnak az újságírók elleni támadások, a médiaházakra nyomást gyakorolnak, továbbá visszaélés jellemző a projektalapú támogatás tekintetében, sorolják a European Western Balkans és a Politikai Központ közös jelentésében, amelyben a BIRODI felmérését is megemlítik. Utóbbi szerint tavaly december és az idén március között a szombatonként Belgrádban és Szerbia egyéb településein megszervezett polgári tüntetések egyszer sem kerültek a közszolgálati adó központi témái közé, míg a tüntetésekről szóló leghosszabb jelentés 150 másodperces volt.
A civil szférával kapcsolatban kiemelik, hogy továbbra sem megfelelő ennek a szektornak a munkáját segíteni hivatott állami támogatás jellege, valamint mértéke. A civil szervezetek a kritikát el nem fogadó és az arra negatívan reagáló környezetben kénytelenek tevékenykedni, állapítják meg a jelentésben, hozzátéve, hogy az államhatalom képviselői rendre negatív kontextusban említik a civil szervezeteket, a hatalmat támogató bulvársajtó pedig folytatja ezt a gyakorlatot.
