Az Óbecsei Ifjúsági Szervezet (BUM) az Európai Unió delegációja által finanszírozott, Az Információ szabadságának a jövője Szerbiában elnevezésű projekt keretében az elmúlt időszakban a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről, valamint a személyes adatok védelméről szóló törvénynek a szabálysértési bíróságok és ügyészségek általi alkalmazását vizsgálta.
A BUM egész országra kiterjedő friss elemzése 700 olyan lezárt esetet vett górcső alá, amelyekben az Állami Számvevőszék (DRI) tett feljelentést ügyviteli és zárszámadási ellenőrzéseket követően 2011 és 2019 februárja között, és a vizsgálat eredményei azt mutatják: bár az eljárásokat törvények és szabályzatok írják elő, a valóságban nagyon eltérnek egymástól a bíróságokon és ügyészségeken alkalmazott gyakorlatok ezen a téren.
Aleksandar Đekić, a BUM elnöke elmondta: megkeresésükre minden bíróság és ügyészség másképp reagált, és a büntetőeljárásokról sem kaptak elég adatot – ennek részben az is az oka, hogy az esetek egy része el sem jutott a bíróságig, mert azokat az ügyészség elvetette vagy már elévültek.
Az Állami Számvevőszék fennállása alatt több mint 2100 szabálysértési és 260 büntető feljelentést tett. 2018-ban a közpénzek 209 felhasználójának az ellenőrzése során 217 milliárd dinár értékben állapított meg szabálytalanságokat. A BUM elemzése szerint a kiszabott szabálysértési büntetések ilyen esetekben egyrészt igen alacsonyak, másrészt a feljelentések nagy részét az ügyészség el is veti.
– A kiszabható büntetések 10 ezer és kétmillió dinár között lehetnének, de az esetek többségében 10 és 20 ezer dinár közötti büntetést rónak ki a bíróságok – az Állami Számvevőszék által megállapított szabálytalanságok mértékével ez egyáltalán nem arányos összeg. Nagy számú ügy el is évül, ezért javítani kellene az eljárások hatékonyságán, hiszen közpénzekről van szó. Kezdeményezzük azt is, hogy az ún. oportunitást ne alkalmazzák a hivatali kötelesség megszegése esetén, mert ezek nem vezetnek eredményre – jelentette ki Đekić.
A BUM megkeresésére a 127 szerbiai igazságügyi intézmény közül 116 adott visszajelzést, de csak az esetek felében tették ezt a megfelelő módon, sok esetben ugyanis indokolatlanul tartottak vissza közérdekű információkat a közpénzek szabálytalan költése miatt kirótt büntetésekről vagy az eljárás más végkimeneteléről – főleg akkor maradnak adósak a nyilvánosságnak bizonyos információkkal, ha tisztségviselők ellen folytatott eljárásokról volt szó. Az elemzés szerint egyébként a közpénzeket leggyakrabban a közbeszerzések során költik el törvénysértő módon, de sok esetben túlköltekezés és szabálytalan fizetésemelések miatt tesz feljelentést a DRI.
