CÍMLAPTÖRTÉNET

„A Nobel-díjátadó az álmom”

Fehér Ildikó

2019. szeptember 11., 18:35

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az újvidéki születésű tizenhét éves Fodor Izabella innovációja az „arany tészta”, melynek fontos szerepe lehet az ázsiai régió országaiban. Találmányát levédették, kutatómunkájával számos versenyen kimagasló helyezést ért el, valamint a Nobel-díjak stockholmi átadójára is meghívást kapott. A fiatal lány jelenleg Magyarországon, Cserkeszőlőn él, és a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakgimnázium és Kollégium tizedik osztályos tanulója, valamint a szentesi Studium Generale Alapítvány kutatócsoport tagja. A tanulmányok és a kutatómunka mellett, a zenének is fontos szerepe van az életében.

Valójában mikor kezdtél érdeklődni a természettudományi tantárgyak iránt?

Fodor Izabella (Dávid Csilla felvétele)

Fodor Izabella (Dávid Csilla felvétele)

Az ötödik osztályban a matematika volt a kedvenc tantárgyam, majd később jött a biológia és a kémia. Szinte vonzódtam a természettudományi tantárgyak iránt, a televízióban is sok tudományos műsort néztem. Mint ahogy ötéves koromban kijelentettem, hogy hegedülni fogok, a harmadik osztályban pedig már mondogattam, hogy orvos szeretnék lenni. Az általános iskolában a generáció diákja lettem, majd az iskola befejezésével felmerült a kérdés, hogy valójában hova is tovább. Az újvidéki gimnázium is opcióban volt, de végül mégis úgy döntöttünk, hogy Magyarországon folytatom a tanulmányaimat. A Hajnóczy József Gimnáziumban emelt szinten tanulom a biológiát, kémiát, matematikát és az angolt. Nemrég amikor az innovációs versenyen vettem részt, felmerült bennem az a kérdés, hogy tényleg orvos szeretnék-e lenni, hiszen további szakmák iránt kezdtem érdeklődni, mint a biomérnök, géntechnológus, génkutató, molekuláris biológus, szóval nem szeretnék csak az orvostudomány területén maradni, más lehetőségeket is ki szeretnék próbálni, mert egyre inkább a kutatói szakma érdekel.

Hogyan alakult ki ez a kutatói szakma iránti vonzalmad, és melyik területre terjed ki tanulmányozásod?

Tizenöt évesen kezdtem el a kutatómunkámat a szentesi Studium Generale Alapítvány kutatócsoportban, ahol tanárom és mentorom, dr. Lantos Ferenc megismertetett a karotinanyagokkal, amelyeknek nagy szerepük van a látás kialakulásában. Nagyon vonzónak találtam ezt a témát, így ez lett kutatásom célpontja. A kutatásom elején Hajdu Mónika volt a diákmentorom. Tanulmányozásom a biokémia része, valamilyen szinten az orvostudománnyal is foglalkozik, és számos laboratóriumi vizsgálatot is tartalmaz.

Hogyan született meg az arany tészta ötlete?

Bangladesben, a Fülöp-szigeteken és az ázsiai országokban az emberek nagyon sok rizst esznek, de a rizsben nem található meg a megfelelő mennyiségű karotinanyag, amely fontos a szemideg rendszeri szerepének kialakításában. Ezért nagyon sokan különböző látásproblémában szenvednek. A probléma orvoslására kifejlesztettek egy génmódosított rizsfajtát, azaz az arany rizst, viszont az Európai Unió tagállamai és más országok is tiltják a génmódosított növények termesztését és forgalmazását. Ebből kifolyólag merült fel bennünk az a kérdés, hogy ezt a problémát vajon meg lehetne-e oldani természetes úton? Megvizsgáltuk a magyar fűszerpaprikát, hogy milyen karotinanyagokat tartalmaz, majd a paprikaőrleményt beledaráltuk a kukoricadarába, és megetettük a tyúkokkal. A tojásokat a Pécsi Orvostudományi Egyetem Farmakognóziai Intézetének speciális karotinlaboratóriumában elemeztük prof. dr. Deli József segítségével, aki 30 éve karotinkutató. Arra az eredményre jutottunk, hogy a tojásokban az összes jótékony karotinanyag megtalálható, sőt akár ötszörösére is megnövekedett. Ebből a tojásból tésztát gyúrtunk, és a tészta is tartalmazta a karotinanyagokat, sőt még immunerősítőket is. Innovációmnak az arany tészta nevet adtam. A tésztának és a tojásnak a tartalma állandó még a főzés után is. Ezt a karotinban dús tésztát a várandós nőknek, a sportolóknak, az idősebb személyeknek, valamint az UNICEF-nek, UNESCO-nak is fel lehet ajánlani. Így az ázsiai országoknak is tudnánk segíteni, valamint serkenteni és növelni lehetne a Magyarországon nagy múltra visszatekintő fűszerpaprika-termesztést.

Kutatómunkáddal számos versenyen kimagasló eredményt értél el, valamint Isztambulban is bemutattad munkádat.

Az idén az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen második díjban részesültem, majd a Kárpát-medencei nagydöntőn megnyertem a nagydíjat, és ez 30 pontot hozott a felvételihez, valamint biztosította a kijutást a Nobel-díjátadóra, de mivel még nem töltöttem be a tizennyolc évet, ezért nem tudtam elmenni. Nagy álmom, hogy a világ legnagyobb koponyái előtt mutassam be a kutatásomat. A Debreceni Egyetem által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencián is bizonyítottam, az egyetemisták és végzett orvosok körében. A zsűri tagjainak elmondása szerint ilyen még nem volt, hogy középiskolás tanuló egyetemistákkal versenyezett egy csoportban. A versenyeken való részvétel rengeteg új lehetőséget hozott számomra, plusz pontokat a felvételi vizsgához, ösztöndíjakat, táborozást, publikációs lehetőségeket, a munkámat levédették, és külföldre is kijuthatok előadásokat tartani. Az eredményeimet minden híres egyetemre kiküldik Európában, az Oxford és a Cambridge egyetemekre is. A Magyar Tudományos Akadémia elfogadta a munkámat, és az általuk kiadott kiadványba is bekerültem, valamint a poszteromat is kétszer kiállították az Akadémián. Tavaly kijutottam Isztambulba az egyetemre egy szimpóziumra, ahol a világ összes tájáról érkeztek kutatók, és angolul mutattam be a munkámat. Az Isztambuli Egyetem elismerő oklevélben részesített.

Hogyan kapcsolódik a zene a kutatómunkához?

Nagyon szeretek hegedülni, Újvidéken elvégeztem az általános zeneiskolát. Számos konferenciát nyitottam meg hegedűjátékommal. Isztambulban is hegedültem, magyar népdalokat adtam elő. Különböző díjátadókon és a Zsinagógában is felléptem. Alkalmam volt megnyitni a dr. prof. Pusztai Rozália világhírű víruskutató 80. születésnapja alkalmából szervezett konferenciát, valamint Szentesen Szentgyörgyi Albert tiszteletére rendezett konferenciát is, úgyszintén a szentesi Dr. Bugyi István Kórház díjátadóján is muzsikáltam.

További terveidben mi szerepel?

Kutatómunkám során egy olyan anyagra is rábukkantunk, amely valószínűleg a rákos sejteket is megöli. Tanulmányozásomra és az általuk elért eredményekre egy kaliforniai egyetem onkológus professzora, dr. Boros Gábor László is felfigyelt, aki a NASA-nak is dolgozik. Elképzelehtő, hogy ő lesz a jövőben a mentorom. Hogy hol és melyik egyetemet választom, azt még nem tudom, de biztos, hogy a kutatás terén maradok.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége