Időzavarban

Homolya Horváth Ágnes

2019. szeptember 12., 16:23

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Ezt az óvodába és iskolába indulást nekünk szülőknek is meg kell szoknunk, bele kell jönnünk, nem csak a gyereknek jelent nagy változást. Nálunk eddig az volt, hogy Eszter óvodába járt, őt elvittem nyolcra, addig a mama vigyázott Julira, aki akkor még aludt. Most Eszter suliba indult, Juli meg oviba, így mindenki kel már fél hétkor, ami nekem rettent korán van. Ez biztos, hogy máshol is így van, de nekem ez egy nehézség. Nappal tőlem pöröghetnek a dolgok, de a korai ébredést nagyon zokon veszem. A férjem csak mosolyog ezen, hiszen ő hatkor kel, meg sokszor még korábban, ha futni, vagy bicajozni akar munkába menetel előtt.

Én eddig a ruhámat mindig reggel vasaltam ki, meg a lányokét is, de most ez így nem megy, arra már nincs idő, akkor kapkodás van, vagyis még este ki kell agyalni, mit is veszünk fel másnap. Uzsonnát is kell készíteni, azt is jó lenne még előző este kigondolni, mit is eszik majd a lányka az iskolában, hiszen reggel hatkor senkinek sincs kedve boltba menni. Szóval vagy este sütni kell egy jó kis muffint másnapra, vagy a bevásárlást kell lebonyolítani. Mindenki mástól szenved, mindenkinek más a gyengéje, nekem többek között az előre tervezés, a betáblázás. Anyukám csak mosolyog ezen, mert ő egy ilyen előre tervező típus, én meg pont az ellentéte, valószínűleg ezért nem is zavar, ha az újságírói létből kifolyólag valahová ripsz-ropsz el kell menni. Ez számomra nem gond, csak legyen, aki vigyáz a lányaimra, vagy esetleg őket is magammal viszem.

Aztán ez a reggeli indulás se semmi. Eszter már mindent egyedül elvégez maga körül, Juli meg csak azért is dacol. Egyébként nagyon szereti, ha felöltöztetem, de ilyenkor nem engedi, minden egyes ruhadarabot egyedül akar felhúzni, és amivel a legtöbb idő elmegy, az a zoknihúzás, hiszen az folyton megcsavarodik a lábán, amitől mérges lesz. Aztán a hajcsatolás körül is akadnak nehézségek, Eszter vékony szálú haját egy gyönge kis csat is megfogja, az ő hajkoronáját pedig legjobb kettővel kell felfogni, ami sosem tetszik neki, úgyhogy ezt leginkább eleresztem. A fésülésnél csak a felső hajszálakig jutunk, és már megyünk is tovább. A fogmosásnál nem mindegy, melyik fogkefét használja, és melyik fogkrémet, én biztosan nem jót kínálok, tuti, hogy a másik kell, szóval lassabban haladunk. Aztán addig nyavalygunk, hogy már csak öt perc van a becsengetésig, vagyis rohanás következik. Eszter sietne, nehogy elkéssünk, Juli meg kényelmes, ezért őt beleültetjük a bicikli gyerekülésébe, Eszter felül az ülésre, én meg tolom a kettőt. Mókás látvány, de ez a leghaladósabb módszer. Ma nagyon fújt a szél, ezért autóval mentünk, amit képtelenség volt a tőlünk kb. öt percre lévő iskola közelében leparkolni, úgyhogy több száz méterrel odébb egy utcában kaptunk helyet, szóval akár gyalog is mehettünk volna. Hát ilyenek egyelőre a reggelek, sietősek, de azért jók is, mert mindenki szeret oviba és iskolába menni, csak még bele kell rázódni ebbe az újfajta életbe.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége