2024. április 19., péntek

Koszovóért kijárat a tengerre

Területcserével teljesedhetne Szerbia több évtizedes vágya

Gregory Copley, a washingtoni Stratégiai Tudományok Intézetének igazgatója megoldást talált a Szerbia és a Koszovó közötti vitára: Szerbia Koszovó területének egy részéért cserébe kapjon kijáratot a tengerre. „Ha Szerbia visszakapná Koszovó szerbek lakta térségét, majd ezt követően létrejönne a Koszovót Nyugat-Albániával összekötő folyosó, Szerbia kijáratot kapna a tengerre.” – taglalta elképzeléseinek részleteit a bijeljinai BN Tv-nek nyilatkozva Copley, mondván, hogy hasonló javaslata volt annak idején Harry Truman amerikai elnöknek is.

Mivel Belgrád és Pristina között pillanatnyilag nincs párbeszéd, a nemzetközi közösségnek kellene közvetítenie a felek között, érvelt a folytatásban Copley, aki szerint elsősorban az USA-nak kellene a Szerbia és a Koszovó közötti párbeszéd felélesztésével demonstrálnia erejét és befolyását a Balkánon.

– A koszovói politikai vezetők mostanra belátták, hogy képtelenek teljessé tenni Koszovó államiságát, lehetőségeik pedig egyre korlátozottabbak. Koszovó államiságának elismerését többnyire az USA kényszerítette ki. Most jutottunk el odáig, hogy mind több állam vonja vissza Koszovó államiságának az elismerését. Persze azzal is tisztában kell lenni, hogy Koszovó soha többé nem lesz Szerbia része. Nemrégiben Darko Trifunović állt elő az ötlettel, hogy Szerbia és Koszovó kapcsolatait területcserével oldják meg. Szerintem rendkívül észszerű felvetésről van szó – fejtette ki Copley.

Szerbia mindig is fájlalta, hogy Montenegró távozásával végleg tengeri kijárat nélkül maradt. Az elmúlt évek államvezetői közül Tomislav Nikolić egykori államfő volt az, aki közbeszéd szintjén felelevenítette a Duna–Morava–Vardar–Égei-tenger-csatorna projektumát. Utóbbi tervet sokan megmosolyogták, még többen gúnyolódtak, noha valójában kivitelezhető elképzelésről van szó. Az említett csatorna legnagyobb szépséghibája a kivitelezés költsége lenne. A megvalósíthatóságról néhány évvel ezelőtt Jovan Despotović, az Építészeti Kar tanára nyilatkozott az N1 Tv-nek, leszögezvén, hogy a projektum kivitelezése akkor lenne indokolt, ha az része lenne egy nagyobb regionális fejlesztési tervnek. A szakember nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az esetleges költségekkel kapcsolatban, annyit azonban hozzátett, hogy tekintettel a Morava túlnyomóan nem kellőképpen magas vízállására, számos gátat kellene építeni.

A projektum kivitelezése 14–17 milliárd euróba kerülne, értékelte ugyanannak a hírösszeállításnak a keretében Milan Ćulibrk, a NIN főszerkesztője, majd megállapította, hogy egy ilyen vállalkozás csődbe vinné Szerbiát.