2024. április 24., szerda

„Minden edzés után úgy tudok lemenni a pályáról, hogy tanultam valamit”

Beszélgetés Zsoldos Ákossal, az SZVSE vajdasági játékosával

Csongrád megye I. osztályában akad egy csapat, amelyben három zentai futballista rúgja a bőrt. Pócs Dániel és Pócs Tamás mellett Zsoldos Ákos is a Szegedi Vasutas Sportegyesületet (SZVSE) erősíti, s amellett, hogy minden vajdasági olvasónknak örömteli hír lehet a szegedi klub jó rajtja, érdekes információ, hogy a felsorolt hármas mintegy másfél évtizeddel ezelőtt ugyanazon a pályán kezdte labdarúgó-karrierjét. A sors furcsa fintora folytán az SZVSE-ben újra összeértek a szálak, a megye egyes gárdánál ráadásul most bajnokesélyesként tekintenek a generációra. A nemrégen startoló versengésben a szegedi együttes négyből négy győzelmet jegyez, ezen a hétvégén pedig jókora magabiztosságot sugallva a fiúk 7:0-val ütötték ki a sereghajtó Zsombó gárdáját. Zsoldos Ákos korábban a remek projektként induló mórahalmi futball aktivistája volt, ezúttal pedig az SZVSE jelenlegi helyzetéről és az idei célkitűzésekről kérdeztük.

Pár évnyi ígéretes mórahalmi részvétel után tavaly a Makóhoz kerültél, idén azonban már a Szegedi VSE-t erősíted. Mi volt ennek a váltásnak az oka?

Nagyon sokat gondolkodtam, hogy mi lenne a megfelelő döntés, a pihenési időszakban ezen járt az eszem. Végül arra a döntésre jutottam, hogy az SZVSE csapatában folytatom. A barátnőm Szegeden él, és hosszú idő után összeköltöztünk, ami nagyban segítette a döntésemet.

A szegedi gárdában több vajdasági csapattársad is van, akikkel akár korábban is együtt játszottál. Milyen koncepció mentén szerveződik a csapat?

Elsősorban nem azt nézték, hogy ki honnan származik, hanem, hogy mennyire lenne egy-egy játékos a csapat hasznára. Van néhány magasabb osztályban megfordult játékos a keretben, ami hasznos a fiatalok számára, mivel edzéseken és mérkőzések előtt és alatt is tudnak segíteni, hogy bizonyos szituációkban hogyan döntsön az adott helyzetbe kerülő játékos. Minden edzés előre megtervezett, érthető, és ami számomra a legfontosabb: minden edzés után úgy tudok lemenni a pályáról, hogy tanultam valamit, és tudom, miben kell még többet fejlődnöm!

Mennyire fontos neked, hogy az öltözőben is otthon érezd magad, jó hangulat vegyen körül?

Az öltözői hangulat az egyik legfontosabb egy csapat életében. Szerencsésnek érzem magam ebből a szempontból. Könnyen kijövök mindenkivel, és ilyen rövid idő alatt is mindannyian a barátaim lettek a csapatból. Küzdünk a másikért, ha ez nem így lenne, akkor nem lennénk egy csapat, és nem érhetnénk el sikereket.

A Szegedi VSE a Csongrád megyei I. osztályban szerepel, jól rajtoltatok a fiúkkal. Milyen célkitűzéseitek vannak a 2019/2020-as évre?

A 2019/2020-as idényben mindenképpen szeretnénk dobogón végezni, ami reális célkitűzés a csapat és a vezetőség számára is. Megvannak azok a játékosok, akik ki tudnak emelkedni akár egy gyengébb mérkőzésen is.

Melyek lehetnek azok a csapatok, amelyek nagy kihívást jelentenek majd a bajnoki versenyfutásban, és mi dönthet köztetek?

Mindenképpen esélyesnek tartom a Makó csapatát, akik a rajtra kiváló keretet állítottak össze, ráadásul az edzőjük is nagy tapasztalattal rendelkezik. A Hódmezővásárhely is bajnokesélyes. Mögöttük a Tiszasziget, az Algyő, illetve a Bordány minden együttes számára kemény dió lesz, és meglepetéseket okozhatnak ebben a szezonban. Az utolsó fordulókig kiélezett lesz a csapatok közötti harc a bajnoki címért. Úgy gondolom, hogy a versenyfutásból a mentálisan legerősebb csapat fog kikerülni győztesen.