Létünk zarándoklat, tanúságtétel

L. Móger Tímea

2019. szeptember 8., 15:21

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

,,A boldogságos szent Szűz kegyelmeinek kiosztására különféle természeti szépségekben is bővelkedő helyeket szokott kiválasztani. Néha azonban egyszerű, puszta helyeket, amelyeket azután a hívő népek áhítata és buzgósága szokott kedvessé és vonzóvá tenni. Ilyen kedves és vonzó kegyhely a Doroszlói Szentkút is.” Ezt olvashatjuk a Tallósy szül. Mezei Ilona tulajdonát képezte, kiadását tekintve a két világháború közötti ismertető kiadványban. A 61 oldalas könyvecske tartalmazza a doroszlói, mai nevén Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely történetét, továbbá valamennyi imát és éneket, amelyet a szentkúti zarándoklat során mondtak, énekeltek a helyi vagy az odalátogató hívek. A további idézetek ebből a felbecsülhetetlen helytörténeti értékű, megsárgult lapú kiadványból származnak.

Fotó:Gergely Árpád

Fotó:Gergely Árpád

,,Doroslovo a mai Dunai Bánság területén fekszik. Csendes, békés kis község. Népe azonban igen vallásos rendszerető és takarékos.”

Doroszló–Szentkút a múlt és a jelen zarándokainak egyaránt fontos volt, illetve a mai napig az. A helyiek és a környékbeli, magyarok lakta falvak lakói, sőt esetenként távolabbi vajdasági településekről érkezők is egy emberként vállalnak részt, önkéntes szolgálatot a búcsú körüli munkálatok elvégzésében.

,,Körmendy István néhai doroszlói plébános a plébánia évkönyvében írja, hogy Doroszló község határában, a község mellett van évszázadok óta egy kutacska, melyet Bajkút-nak neveznek már az 1532-ik évből való okmányok (…) A török uralom alatt a hívek nyilvánosan nem mertek nagyobb tömegekben a kegyhelyre zarándokolni s csak kisebb csoportokban jártak a gyógykúthoz, melynek egyszerű vizétől sokan nyertek testi és lelki gyógyulást.”

Napjainkban a doroszlói kegyhelyet évente 15 000–20 000 zarándok keresi fel, legtöbben Kisboldogasszony ünnepén érkeznek, a Nagybúcsú alkalmával, szeptember 8-án, illetve az előestén, 7-én. A Magyar Kormány a 2016-ban benyújtott szentkúti infrastruktúra bővítéséről és kiépítéséről szóló kérvényre a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott és prioritásként kezelt felterjesztésével 760 millió forint kormányzati támogatásban részesítette a Doroszló–Szentkutat. Ez a beruházás a szentkúti igényeket hivatott kiegészíteni, azzal a szándékkal, hogy új munkahelyeket adjon, és nagyobb rendezvények befogadásával a régió fejlesztéséhez is hozzájáruljon. Megépült a vizesblokk, az Európa-terem, folyamatban van a Szent Kristóf-zarándokszállás kiépítése.

Ft. Verebélyi Árpád főesperestől, a kegyhely igazgatójától megtudhattuk, a mostani fejlesztési terv elkészülésének indoka, hogy a Szentkúton szeretnének olyan programokat megvalósítani, amelyek nem csak egy napra korlátozódnak. Amikor egynapos találkozókat, lelkigyakorlatokat, képzéseket szerveztek, problémát jelentett, hogy az utazás gyakorlatilag a felét elvette a napnak, kevés idő maradt a programra. Az egy hétig tartó sátortáborok esetében az időjárás kiszámíthatatlansága okozott gondot. Így született az ötlet, hogy a Szentkút zarándoklati funkcióját kiterjesszék. Hetente több autóbusz, naponta több személygépkocsi megáll a kegyhelyen. A mai, idegeket próbáló kor embere inkább a lelki, mentális bajokra keres gyógyulást a valamikor Bajkútnak nevezett Doroszló–Szentkúton.

Egyéb történetírásokból tudjuk, hogy ekkor 1792-ben járunk: ,,Záblóczky János bogojevói lakos, 40 éves korában szerencsétlenül járt és mindkét szemére megvakult. Az orvosok nem tudtak rajta segíteni. A szegény világtalan ember nagy tisztelője volt a boldogságos szent Szűznek s miután más segítsége nem volt, hozzá folyamodott. Kitartó imádsága után álmában megjelent neki egyszer a Szent Szűz és azt mondta, hogy menjen el a doroszlói Szentkúthoz s annak a vizében mossa meg a szemeit, látását csodálatos módon hirtelen visszanyerte.” Történetmondó könyvünk a továbbiakban beszámol egy akkori sziváci, egy bezdáni és egy baracskai, elmebajból, bénulásból, süketségből való gyógyulásról is.

A Svédországban élő, nyugat-bácskai származású, 77 éves Tallósi István eddigi gyalogos zarándoklatai figyelemreméltó távok. Járt Mária-kegyhelyeken, Almáson, Máriagyűdön, Doroszlón, továbbá végiggyalogolta a spanyolországi, 800 kilométeres Szent Jakab zarándokutat is. Az idei, doroszlói Kisboldogasszony-napi búcsúba a Hercegszántó–Máriakert–Doroszló–Szentkút, csaknem 80 kilométeres távon érkezik gyalogosan. Vállalásairól a következőket nyilatkozta: ,, Minden alkalommal a hatalmas Isten iránt érzett hála vezérelt, hisz ő mindig jelen volt az életemben. A mostani zarándoklatot (Hercegszántó–Doroszló), idős korom ellenére azért vállaltam, hogy tanúságot tegyek rohanó világunknak a földi létünk zarándok mivoltáról, továbbá magáról a végcélról, az Istenről, aki ezeken a kegyhelyeken olyannyira jelen van kegyelmeivel.”

Az érkező, sok ezer zarándokot lélekemlő tartalmas programsorozat várja a Doroszló–Szentkúton. Az idei Kisboldogasszony-napi búcsú témája: Az Eucharisztia az úton lévő embernek szóló ajándék. Szeptember 7- én az előesti szentmisét P. Böjte Csaba ofm. vezeti, szeptember 8-án, az ünnepi püspöki nagymisét msgr. dr. Kiss-Rigó László, Szeged-csanádi megyéspüspök celebrálja.

A helyiek vendégszeretete idén is garantált, mindez a múltból rájuk hagyományozott, a mai napig megőrzött, örök érték. A doroszlói kegyhelyen nyerhető áldásokról az ismertető könyvecske szerint akkoriban így énekeltek: ,,Áldásodat kérjük, add mindnyájunkra,/Kik tisztelünk Téged, szép szűz Mária,/Doroszlónak óh, szép ékes rózsája,/Ölelj minket áldott szent karjaidba. ”

 

 

 

 

 

 

 

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége