Novák Katalin: A jövőnket a népesedési kihívásokra adott válaszaink határozzák meg (Fotó: MTI)
Államcélnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, amelyen meghívott vendégként felszólalt a szerb államfő is. Aleksandar Vučić a kétnapos nemzetközi konferencia tegnapi megnyitóján méltatta a szerb–magyar kapcsolatok példátlanul jó szintjét, s megköszönte Orbán elkötelezett munkáját, amit ennek elérése érdekében tett.
Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni, ha pedig egy nemzet eltűnik, valami pótolhatatlan tűnik el a világból – jelentette ki tegnap Orbán Viktor magyar miniszterelnök a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, amelyen államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását. A budai Várkert Bazárban kezdődött kétnapos nemzetközi konferencián egyebek mellett azt is elmondta, hogy népesedés kérdésében a migrációs megoldást távol kell tartani, ahogyan azt az esztelen érvelést is, amely szerint a Föld akkor járna jobban, ha kevesebb gyermek születne.
Szerinte a családtámogatási rendszerben akkor érhető el fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket.
Orbán közölte: Magyarországon tíz év alatt megkétszerezték a családoknak juttatott költségvetési támogatást. Kormánya családpolitikájának szellemi alapjai közé sorolta azt a meggyőződést, amely szerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és a család meg a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele.
Mondandója összegzéseként megállapította: a népességfogyás általános európai jelenség. A magyar demográfiai politika sikerességének feltétele pedig az, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, hogy legyenek társak, olyanok, mint Csehország és Szerbia, s a magyar nemzeti össztermék 2030-ig minden évben legalább két százalékkal haladja meg az EU gazdasági növekedésének átlagát. Mindezen felül pedig ki kell tartani – fűzte hozzá.
A tanácskozáson hazai és külföldi politikusok, tudósok, egyházi vezetők, illetve közszereplők tartanak előadásokat, cserélnek tapasztalatot a demográfiai kihívásokról. A rendezvény résztvevőit már a kezdéskor négy egyházi vezető áldotta meg: Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
Tegnap felszólalt a szerb államfő is. Aleksandar Vučić kiemelte: helyes a demográfiai változásokat a jelenlegi problémák élére emelni, azon kihívások közé, amelyek azonnali cselekvést követelnek. Minden ország és az ókontinens jövője szempontjából fontos, hogy megoldják ezeket a problémákat – jelentette ki. Hozzáfűzte: Szerbia kész együttműködni Magyarországgal és a többi közép-európai országgal a demográfiai kihívások kezelésében.
Méltatta a magyar családpolitikai intézkedéseket, amelyek javítottak a demográfiai mutatókon. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az európai országok az elöregedő népesség, a csökkenő születésszám és a migráció problémájával néznek szembe, s ez sok lehetőséget biztosít az együttműködésre, a bevált gyakorlatok megosztására.
Közölte: a családpolitika eredményei csak hosszú távon mutatkoznak meg, ezért továbbra is kemény munkára, sok erőfeszítésre van szükség. Szerbiában igyekeznek modern, minőségi államot építeni, hogy a fiatalok bátran tervezhessék a jövőjüket, vállaljanak gyermekeket – tette hozzá.
Megjegyezte ugyanakkor azt is: a szerb–magyar kapcsolatok soha nem látott jó szinten állnak, s e tekintetben meg kell köszönni Orbán miniszterelnök elkötelezett munkáját.
A konferenciát megnyitó Novák Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019-ben a demográfia már a legfontosabb közös ügyünk. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára figyelmeztetett: a nyugati világban sehol sem születik elegendő gyermek, Afrika és Ázsia országait pedig a népességnövekedés állítja kihívások elé. Szerinte a jövőnket a népesedési kihívásokra adott válaszaink határozzák meg.
Erdő Péter bíboros előadásában arról beszélt, hogy a családok helyettesíthetetlen módon segítik a társadalom fejlődését. Úgy ítélte meg, hogy az utóbbi években mérhető módon erősödött Magyarországon a gyermekvállalás és a szülői szerep megbecsültsége.
A családok fontosságát külföldi résztvevők is hangsúlyozták. Andrej Babiš cseh miniszterelnök arról beszélt, hogy a népességcsökkenésnek a klímaváltozáshoz hasonló súlyos következményei lehetnek az európai országokra. A jó államot onnan lehet megismerni, hogy az emberek nem féltik a jövőjüket, a népesség nő, de nem a migráció révén – vélekedett.
Kifejtette: Közép-Európában jó élni, a körülmények is jók a családok számára. Kitért arra is, hogy az államnak meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyekkel támogathatják a három gyermeket nevelő családokat.
Tony Abbott ausztrál exminiszterelnök is olyan politikát javasolt, amely támogatja a családokat, és nem bevándorlással akarja elérni a népességnövekedést. Magyarország családbarát programja egyedi, ösztönözi a népességnövekedést, ezért más országoknak is tanulmányozniuk kell – javasolta.
Ha kevesebb gyerek születik a nyugati országokban, az egész térség gyengébb és kisebb lesz, így idővel megváltozhat a világ rendje. A probléma a Nyugat számára az, hogy más országok egyre nagyobbakká és gazdagabbakká válnak – jegyezte meg.
Nem tagadta, hogy bevándorlással növekedhet a népesség, de figyelmeztetett: Nyugat-Európa jó része megtapasztalta, hogy a bevándorlók nem képesek integrálódni, s ez terhet jelent a társadalomra.
