„Hull a szilva a fáról...”

Rengeteg a szilva, de nincs, aki felvásárolja

Gruik Zsuzsa

2019. szeptember 1., 14:10 >> 2019. szeptember 1., 15:07

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az idén nagyon sok szilva termett, roskadoznak alatta a fák ágai. Vajdaságban a legelterjedtebb fajták a čačaki bőtermő (Čačanska rodna), a Čačak szépe (Čačanska lepotica), a čačaki korai (Čačanska rana), de ringlóból, beszterceiből, Stanley és Boldogasszony szilvából is találhatunk szép számmal. Akinek csak néhány fája van az udvarban, vagy a piacon vásárol be a gyümölcsből, az nem bánja a túlkínálatot, hiszen így olcsón hozzájuthat egy nagyszerű alapanyaghoz. A szilva nemcsak magában finom, de gyakran készítünk belőle lekvárt, pálinkát is. A szilvapálinka az egyik legnépszerűbb pálinkafajta, a szilvalekvár pedig egy kis fahéj hozzáadásával tehető igazán különlegessé. Friss szilvából a gyerekek nagy kedvencét, a szilvás gombócot készíthetjük el, az aszalt szilva pedig a sült pulyka kísérőjeként az ünnepi menü része lehet, de a sertéshús és a szalonna ízét is nagyszerűen kiegészíti.

A nem megmetszett fák ágait ki kell támasztani, mert nem bírják el a szilva súlyát(Gruik Zsuzsa felvétele)

A nem megmetszett fák ágait ki kell támasztani, mert nem bírják el a szilva súlyát(Gruik Zsuzsa felvétele)

A termelők viszont a másik oldalról tapasztalják meg az idei szilvapiacot: kevés vevőre, alacsony árakra és a szervezett gyümölcsfeldolgozás teljes hiányára panaszkodnak.

Szokola János, a Zentai Gazdakör gyümölcstermelési szakágának vezetője szerint a szilva rendkívül alacsony felvásárlási árát nem lehet pusztán a termés mennyiségével magyarázni, a keresleti oldal alacsony kapacitását is figyelembe kell venni:

– Ha valamiből sok terem, de nincs, aki megvegye, annak a gyümölcsnek alacsony lesz az ára. Tavaly az alma volt ehhez hasonló helyzetben. A szilva árát is együttesen alakítja a kínálat és a kereslet. Az idei bő termést a jelenlegi piac nem tudja befogadni, így túltelítettség alakult ki. Ezzel nemcsak az a baj, hogy alacsony áron kell eladni a szilvát, hanem az is, hogy a bevétel sem lesz nagyobb, mint kevesebb termés esetén. Ha kevés szilva terem, drágábban lehet eladni a gyümölcsöt. Így jobban jár a termelő, mert kevesebb munkával tehet szert ugyanannyi vagy még több bevételre. Tovább rontja a termelők helyzetét, hogy nincs megbízható, fiatal munkaerő, nem lehet embert találni a gyümölcsösökben elvégzendő munkákra, így a termelők kénytelenek mindent maguk csinálni. A munkások keveslik a pénzt, amit kifizetnek nekik, de hát miből fizessen a termelő többet, ha alig tudja eladni a szilvát, és amit sikerül, azt is alacsony áron?

Szokola János, a Zentai Gazdakör gyümölcstermelési szakágának vezetője(Gruik Zsuzsa felvétele)

Szokola János, a Zentai Gazdakör gyümölcstermelési szakágának vezetője(Gruik Zsuzsa felvétele)

A szakember szerint sokat javítana a helyzeten, ha létesülne egy gyümölcsfeldolgozó üzem Vajdaságban. Annak ellenére, hogy sok itt élő ember foglalkozik gyümölcstermesztéssel, egy ilyen vállalkozás még várat magára. Pedig ha lenne, aki átvenné a gyümölcsöt, az nagyon sokat segítene a termelőknek:

– Egy ilyen üzem felvásárolná a termelőktől a gyümölcsöt, majd többféleképpen földolgozná. A szilvából nagyon jó pálinkát lehet főzni, lekvár vagy gyümölcslé is készíthető belőle, szárítani, aszalni is lehet. Csakhogy egy univerzális, sok fajta gyümölcsöt feldolgozó üzem létrehozása tetemes anyagi befektetést igényelne, amibe az emberek nem szívesen mennek bele, mert nagy a bizonytalanság a piacon. Az elvándorlás mértéke miatt nem tudni, hogy néhány év múlva lesz-e még, aki megveszi a gyümölcsből készült termékeket. Segítség még lenne is egy ehhez fogható vállalkozáshoz, hiszen a Prosperitati Alapítvány is jelentetett meg pályázatokat gyümölcstermesztéshez és -földolgozáshoz kapcsolódóan, és erre vonatkozó tartományi pályázatok is vannak. Még sincs, aki ezt fölvállalja, nem mernek az emberek belevágni, mert attól félnek, hogy ha befektetnek egy gyümölcsföldolgozó üzembe, nem lesz kinek eladniuk a termékeiket. Jövőképre lenne szükség. A másik probléma, hogy a termelők már mind idősebbek. A fiatalok más irányba indultak, szinte nincs ötven év alatti gyümölcstermelőnk. Az idősebbek pedig már nem foglalkoznak nagyobb befektetésekkel.

Nagybani gyümölcsfelvásárlás nélkül mindenki maga próbálja meg értékesíteni a rengeteg szilvát: vagy alacsony áron eladja, vagy kifőzi házi pálinkának, lekvárnak. Ez sok plusz munkát jelent, hiszen minden a termelőre marad: a vevőszerzés, az értékesítés, a földolgozás is.

A gazdakör szakértőjéhez hasonlóan vélekednek azok a termelők, akik a kisebb-nagyobb gyümölcsöseikben termő szilvát árulják. Bilicki Magdolnáék a bátkai szilvafáikról takarították be a gyümölcsöt, de a szilva mellett meggyet, cseresznyét, körtét, ribizlit, piszkét, málnát is termelnek:

Amit nem lehet eladni, abból főleg pálinka lesz(Gruik Zsuzsa felvétele)

Amit nem lehet eladni, abból főleg pálinka lesz(Gruik Zsuzsa felvétele)

– Idén rengeteg a szilva. Hozzuk a piacra, pálinkát is főzünk belőle, és valamennyi lekvárt is készítünk. A vásárlók sajnos nem nagyon viszik a szilvát, mert túl nagy a fölhozatal. Úgyhogy mindent, ami megmarad, bedobunk a cefrébe. A piacra eleve csak a javát hozzuk. De nemcsak a szilvát nem viszik a vásárlók, más gyümölcsnek sincs nagy keletje. Valamikor körtéből negyven kilót vettek az asszonyok, hogy befőttet tegyenek el, manapság már a két kiló is nagy mennyiségnek számít.

Más szilvatermelők is ugyanerre panaszkodnak. Egyikük a zentai Kisrétből hozza a szilvát, náluk is nagyon sok termett az idén. Mint mondta, nem is nagyon tudnak vele mit kezdeni, ezért kifőzik pálinkának, mint a többi gyümölcsöt is. Már csak azért is a pálinkafőzésre esett a választásuk, mert azt a kifőzés után könnyű tárolni, nem romlik meg. Arra panaszkodott, hogy a vásárlók egyszerre legföljebb csak fél kiló szilvát vesznek. Így van ezzel a Pána egyik gyümölcsösének a tulajdonosa is, aki szerint a túlkínálat miatt nagyon gyenge a vásárlóerő. Ők is pálinkát főznek a fölöslegből, hátha így könnyebben tudják értékesíteni.

Somogyi Ilonáéknak Hajdújáráson mintegy ötven szilvafájuk van, így őket is érintik a túlkínálatból fakadó problémák: az alacsony ár és a kevés vásárló. Ő mégis bízik a pozitív kimenetelben:

– A végén úgyis el fog kelni mind. Tavaly is elég sok szilvánk volt, akkor is nehezen indult az eladás, de végül elkelt az összes, így az idén is erre számítunk. Az a baj, hogy mostanában lazák a piacok, nehezen vesznek bármit is, nemcsak a szilvát. Régen ez nem így volt.

A zentai piacon 50–60 dinárért árulják a szilva kilóját(Gruik Zsuzsa felvétele)

A zentai piacon 50–60 dinárért árulják a szilva kilóját(Gruik Zsuzsa felvétele)

Mindezek miatt már azon is gondolkodtak, hogy abbahagyják a termelést. Mégsem tették, hiszen nincs elképzelésük, mi mással foglalkoznának helyette, és a gyümölcsfáikat is sajnálnák magukra hagyni. A gyümölcs nagybani felvásárlását ő is hiányolja, mert enélkül ők is kénytelenek maguk földolgozni a szilvát:

– Ha lenne szárítónk, könnyebb dolgunk lenne, mert amit nem visznek el most, azt elvinnék aszalt szilvaként a télen. Pálinkát is főzünk, de azt is nehéz eladni. Az ideális az lenne, ha lenne fölvásárló, aki normális áron megveszi a termelőktől a gyümölcsöt. Így most mindenki a saját találékonyságában bízhat, ki-ki próbálja eladni a maga kis termését, ahogy tudja. A másik probléma, hogy mire kifizetjük az üzemanyagot, a növényvédelmet, a munkásokat, addigra örülünk, ha marad valami a bevételből. A mi homokon termő gyümölcsünk nagyon jóízű, régen egészen a tengerig vittük eladni, nagyon várták, gyorsan szétkapkodták. Így könnyebb volt a gépeket is újítani. Most vannak ugyan pályázatok, de önrészt kell fizetni, így pedig csak annak érdemes belevágnia, aki biztosan tudja, hogy meg fog térülni a befektetett pénze. A mostani állás szerint jobban jár az, aki például búzát vagy napraforgót vetett, mint akinek gyümölcsöse van. A gabonát megveszi az állam, még ha nem is csillagászati áron, de legalább nem kell azon gondolkozni, hogy kinek adom el. De próbál az ember ehhez is pozitívan állni. Megszoktuk már, hogy egyszer fent, egyszer lent, jönnek még jobb idők.

 

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége