2024. április 23., kedd

Zarándokúton Töröktopolyán

Megérett a felújításra a Mária-kegyhely

A Nagybecskereki Egyházmegye egyetlen Mária-kegyhelye Töröktopolyán az 1899-ben épült Szűz Mária Mennybemenetele – Nagyboldogasszony nevet viselő római katolikus templom, 1859 óta zarándokhely, amit az 1854-ben, valamint az 1855-ben megismétlődő Mária-jelenéseknek köszönhet. A bánáti Töröktopolyán (Banatska Topola) 120 évvel ezelőtt készült el az új kegytemplom, amely Doroszló után a második legnagyobb, legnépszerűbb zarándokhelye a vajdasági katolikus magyarságnak. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján több mint ezer hívő gyűlt össze a kegytemplomnál, hogy lerója kegyeletét Szűz Márai előtt.

A templom belseje megújult az elmúlt évtizedekben(Gergely József felvétele)

A templom belseje megújult az elmúlt évtizedekben(Gergely József felvétele)

A jelenleg Törökkanizsán papi szolgálatot teljesítő Sóti János atya húsz éven át volt Töröktopolya plébánosa. Részletesen foglalkozott írásaiban a Mária-kegyhely történetével, hogy megismertesse a zarándokokkal a Szűzanya töröktopolyai kegyhelyét és annak történetét. Valamikor ezrével érkeztek a zarándokok, legtöbbjük gyalogosan, hogy Mária segítségét kérjék mindennapi keresztjük hordozásához. Ma is szép számban érkeznek zarándokok, a legtöbben Nagyboldogasszony ünnepe előtti délutánra érkeznek.

Miért is fontos a keresztények számára a Mária-tisztelet?

– Azért, mert Jézus saját édesanyját, Máriát oltalomul adta nekünk. Szűzanya szeplőtelen szíve a mi menedékünk. Aki megtalálta Máriát, megtalálta Jézust is. A legegyszerűbb út Jézushoz Márián keresztül vezet, vagy ahogyan II. János Pál pápa mondja: „Per Mariam ad Jesum” (Márián keresztül Jézushoz). Az egyház és a világ csakis az ima, a vezeklés, a szenvedés és a vértanúk vére által újul meg. Aki részt akar venni Krisztus dicsőségében, annak részesednie kell előbb Krisztus szenvedésében is – fejtette ki Sóti atya.

Dobai János és Sóti János, aki húsz évet szolgált Töröktopolyán(Gergely József felvétele)

Dobai János és Sóti János, aki húsz évet szolgált Töröktopolyán(Gergely József felvétele)

A KEGYHELY TÖRTÉNETE

Töröktopolya az 1800-as évek elején keletkezett a Karácsonyi grófok birtokán, Nagykikindától 17 km-re délre. Kezdetben kis tanyavilágként létezett. A jelenések idején (1854–1855) is mindössze 600 lakosa lehetett. Az 1850-es évek elején, a mai templom helyén, a lakosság imaházat épített, amelyet egyben iskolának is használtak.

1854 végén az a hír terjedt el, hogy ebben az imaházban a Boldogságos Szűz képe jelent meg. Csajághy temesvári püspök elrendelte az ügy kivizsgálását, melynek keretében Lengyel Antal szemtanú a következőket vallotta:

„Én, Lengyel Antal, topolyai tanító, hitem letétele mellett bizonyítom, miként december 14-én délután 3 és 4 óra között az iskolás gyermekek között az iskolás gyermekek egyike mondja a másiknak: nézd meg, hogy mi ragyog ottan a falon. Én az asztalnál ültem és írtam, és észre sem vettem, mivel háttal ültem a tüneménynek, hanem én a gyermekek által figyelmeztettem, mert különben nem láttam volna, hanem az első osztálybéli gyermekeket felszólítottam, jöjjenek ki olvasni. Ki is jöttek és Szakál István mondja Molnár Józsefnek, nézd mi vagyon ottan a falon, az felelte neki, hogy az valami emberi alak. De aztán Piring András azt mondja, hogy nem ember, hanem a Boldogságos Szűz Mária, amely Huhn Vilmos ablakában volt. Mikor én azt hallottam, kérdeztem, mi ez itten? Felele Szakál István kérem, alássan tanító úr, ottan a feszületnél vagyon valami. A székemről felkeltem és odamegyek, megnézem, hát valóban olyan volt, mint az, amely az ablakban volt, balkarján a kisded Jézust tartva és jobb kezében liliom. Sokáig álmélkodva néztem, megijedve, gondoltam, hogyan jöhetett ez ide. A feszület mellett, ahol a Boldogságos Szűz Mária mutatkozott, a lobogó alatt; én a lobogót elvettem onnan, de azért csak ottan volt a tünemény; én aztán megbátorodtam, odamegyek, megtörültem, de nem lehetett eltörölni. Bemegyek az én szobámba, kihívom nőmet s még egy másik nőt, ki nőmnél volt, Fülöpp Magdaléna, hogy jöjjenek az imaházba, nézzék a csodát. Ezek mindketten megijedtek, bejöttek az imaházba. Az én nőm mindjárt széjjelnézett, hogy nem-e talán máshonnan ered a tünemény, de akkor egész nap eső volt és borult idő. Fülöpp Magdaléna odajön előre, ahol a tünemény volt, összeteszi kezeit, azt mondja: Istenem, hogyan jött ez ide. Én akkor a gyermekeknek mondtam, édes fiaim nézzétek meg jól a tüneményt…”

Szűr Mária oltalmáért imádkozó hívők gyertyát gyújtanak(Gergely József felvétele)

Szűr Mária oltalmáért imádkozó hívők gyertyát gyújtanak(Gergely József felvétele)

A temesvári püspökség dokumentumaiban található vallomások több jelenésről is beszélnek: A december 20-ai jelentést Tóth Anna 59 éves özvegy például így írta le:

„Tegnap, szerdán múlt egy hete, éppen amikor a tanító úr az Úrangyalát imádkozta, akkor tisztelendő atyám, itt ebben a sarokban itt a feszület alatt láttam a Boldogságos Szűz Máriát a kis Jézussal. Olyan fényes volt, mint az arany. Egészen úgy meglátszott, mint itt a lobogón van lepingálva. Mikor a gyertyákat eloltották, még szebben meglátszott. Mikor kifelé mentem, akkor lassankint elmúlt, éppen úgy, mintha a falba belement volna.”

Az első jelenések után a jelenések egész sora következett és a csodás jelenség híre futótűzként terjedt. Ettől kezdve a nép, a katolikus hívek tömegesen érkeztek Töröktopolyára. A hívek ma is tömegesen zarándokolnak el a templombúcsúra, ahol imádkoznak, bűnbánatot gyakorolnak és leróják kegyeletüket Szűz Márai előtt, majd az esti gyertyás körmenetben körbe hordozzák Szűz Máraia szobrát, érintve a tizenkét stációt.

Az okmányokban számos csodás gyógyulás leírásával is találkozhatunk. Bálint József hatgyermekes apa 1885. március 14-én öttagú püspöki bizottság előtt jegyzőkönyvbe mondta:

„Ács András leánykájának (másfél éves) rossz szeme volt, úgyhogy hályog is kezdődött, véresek és dagadtak voltak a szemek. Édesanyja ide hozta a leánykáját és imádkozott, azután megkente, ott ahol a jelenés máskor látható volt, a falon lévő izzadó nedvességgel a leánykájának szemeit és mindjárt jobban lett, a dagadás elmúlt és most, hála Istennek, egészséges. Tudják ezt az alsó, felső szomszédok és a szülők.”

A templom falai meszelésre várnak(Gergely József felvétele)

A templom falai meszelésre várnak(Gergely József felvétele)

A TEMPLOM TÖRTÉNETE

Az új templom 1899-ben készült el, a tornyot később emelték fel, melynek megáldása 1915 pünkösd hétfőjére esett. Az elmúlt évtizedekben több külső és belső javítást végeztek. A templom belsejét újrafestették (1962), a külső falak festése, valamint új toronykereszt és a tábori misézéshez szükséges betonalapzat 1979-ben készült el, a templom mennyezetét 1988-ban újították meg. A többkazettás mennyezetű templomok mintájára, kalotaszegi díszítő elemek felhasználásával készült, 1992-ben a szentély bútorzata újult meg, az oltár, a szentségház és keresztkút szerves egységet alkot.

Ezután 1994-ben öt nagy ablakot cseréltek ki és sor került a szentély szépítésére is. 1995 folyamán Patay László ráckevei művész megfestette a szentélyben levő három képet: a Megdicsőült Szűzanyát ábrázoló oltárképet, a Mária-képtől balra az 1854-es látnokokat, jobbról pedig a zarándokok csoportját. A festő az oltártól jobbra a négy nagy magyar férfi szentet jelenítette meg ecsetével: Szent István királyt, Szent Gellért püspököt, Szent Imre herceget, valamint Szent László királyt. Az oltártól balra található kép pedig a magyar kereszténység három kimagasló női alakját ábrázolja: Szent Erzsébetet, Boldog Gizella királynét és Szent Margitot.

Mellár József atya szolgál Töröktopolyán(Gergely József felvétele)

Mellár József atya szolgál Töröktopolyán(Gergely József felvétele)


A templomtetőt 1995-ben renoválták, a roskatag tetőszerkezetet megerősítették és új hódfarkú cseréppel fedték le. A kegytemplom rossz állapotban levő orgonáján húsz éve végeztek nagyjavítást.

Töröktopolyán ma a Csókáról ide helyezett Mellár József plébános szolgál, aki elmondta, hogy a közelmúltban egy magyarországi alapítvány felmérte a Mária-kegyhely állapotát, de egyelőre még nem tájékoztatták a vizsgálódásuk eredményeiről. A templom jelenlegi állapotát tekintve a külső falak meszelése lenne talán a legaktuálisabb tennivaló.

A Nagyboldogasszony-napi zarándoklat alkalmával lehetőségünk nyílt beszélgetni Dobai Jánossal, a Vajdasági Magyar Szövetség politikusával, a Töröktopolyával szomszédos Torda helyi közösség elnökével, aki ugyancsak úgy vélte, hogy indokolt lenne a Doroszlói Mária-kegyhely után a második leglátogatottabb zarándokhely környékének a rendezése. Az esti körmenet résztvevői számára szilárd gyalogösvényt lehetne kialakítani, hogy az ezer hívőt is meghaladó zarándokcsoport, köztük számos idős hívővel, ne botladozzon a sötétben a gyertyás körmenet alkalmával. Mivel a zarándokok nagy része korosabb személy, a templom körül és a körmenet útvonalán nagy szükség lenne alkalmas pihenőhelyek kialakítására is.