2024. március 29., péntek

Naturistaként Újvidéken

A nagy meleg szinte mindenkit, aki magáénak érzi a várost és folyóját, kicsalogat a Duna partjára, a többség a Strand, Európa állítólag legszebb folyami fürdőhelye mellett dönt. Polgártársaink nem kis része azonban nem kedveli sem a tumultust, sem a fülsértő zajt, a biciklilopásról pedig ne is beszéljünk! Ők kisebb, közeli fürdőhelyekre járnak, a Betyárstrandra, a Tiszti strandra, egy részük pedig a Kövesben lévő naturista strandra (GPS: 45.223355, 19.807454).

Ez a fürdőhely csendes, tiszta, és az ide járók nagyon szeretnék, ha megmaradna ilyennek! Megkérdeztük tőlük, hogy miből áll manapság naturistaként élni Újvidéken, melyek ennek az életmódnak az előnyei, és természetesen a hátrányai.

Nada Radmanovać tornatanár Újvidéken. Számára a naturizmus a világ legszebb dolga.

– A test szabadsága, a napfény érintése, a víz simogatása, fürdőruha nélkül, vizes göncök nélkül! Gyönyörű! A szél végigsimítja az ember testét, ez a legszebb dolog a világon. Hogy a fürdőruhások mit gondolnak erről? Túlságosan nem érdekel, nem keveredünk, több helyen vannak naturista strandok, az újvidéki esik hozzánk legközelebb, férjemmel évek óta tagjai vagyunk a Köves Naturista Klubnak (NKK). Közös munkával nagyon szép rendben tartjuk közösségi területünket, ahol asztalok, padok, fű és homok, árnyas és napos területek, kiépített rostélyozó-bográcsozó hely, valamint alkalmi fedett konyharész, rögzített napernyős asztalkák és természetesen a vízállás függvényében nagyobb vagy kisebb strand várja a meztelen fürdés, napozás kedvelőit. A meztelen emberek tegeződnek: nem fontos, hogy hajóépítő mérnök, profi favágó, nőgyógyász szakorvos vagy bíró a másik, jókat beszélgetünk, csupán egy „verbális tabu” van: a napi politika. Ezért 10 euró „helyszíni bírság” jár, ami a közös kávépénzbe megy – mondja mosolyogva Nada.

A beszélgetésbe bekapcsolódik Milan Granić is, aki szintén újvidéki lakos, és hangmérnök a foglalkozása.

– Számomra a naturizmus a konvenciókkal és a hétköznapi életet leterhelő szabályokkal (például a ruhában való strandolással) való szembemenetelt jelenti. Be free! – mondanák az angolok, azaz Légy szabad! Avagy a lét leegyszerűsítése – ahogyan Kundera mondaná. A hétköznapi dolgok – megszokások, logikátlan beidegződések, a belénk nevelt prüdéria elhagyása. Hiszen, ha Isten azt akarta volna, hogy meztelenek legyünk, akkor úgy születnénk. Ja, vagyis úgy születünk? Akkor, mi itt a probléma? Hiszen zuhanyozni se esőköpenyben szoktunk... Nagyon jó lenne, ha városunk jövőbeni arculatának tervezői a Kamenicai-sziget (a Sodróstól a Kövesig terjedő – még a hatvanas évekig valóban szigetként létezett – terület) terveinek kidolgozásakor egy hivatalos, nemcsak önkezdeményezéssel működtetett naturista strandot is terveznének a Duna partjára, pl. pont ide, ahol most és már sok évtizede létezik...

Vladimir Vorkapić zombori vasutasként gyakran látogat el Újvidékre és a naturisták strandjára is.

– Az itteni közösség már évekkel ezelőtt befogadott. A városon át a Kövesig bérelt kerékpárral jövök, ennek a bérlése és az elemózsia a legnagyobb költségem, az éves tagsági díj elenyésző. Imádom ezt a természetközeli érzést, a jó társaságot, meg azt is, hogy nemcsak nyáron – napozni, fürdeni és röplabdázni meg víziröplabdázni jönnek össze az emberek – hanem idényen kívül is, egy-egy születésnapot megünnepelni, munkaakciózni, bográcsozni vagy rostélyozni, gitár- és harmonikazenére jókat mulatni, néha még olyankor is, amikor az időjárás nem a legbarátságosabb. Az utóbbi öt-hat évben, amióta regisztrált társadalmi szervezetként működünk, nagyon sok önkéntes munkával és a tagsági díjak célzott befektetésével megszépült klubunk területe. Nagyon útálom a vizes fürdőgatyát, és nem zavar az, ha meztelenül napozok más meztelen emberek között, de például eszembe nem jutna meztelenül sétálgatni a Strandon vagy más olyan helyen, ahol a textiles szabályok az érvényesek.

Daniela Čičovec ex Vízi, textiltervező is rendszeres látogatója a strandnak.

– Férjemmel, Karllal a Dunát járjuk lakócsónakunkkal, s rég rájöttünk, hogy a fürdőruha – még, ha netán saját tervezésem is – egy nagy butaság. Hiszen a naturizmus teljes egyesülést jelent a természettel: ahogyan más magasabb rendű élőlények se öltöznek, s az ember is csak a hideg miatt kezdett prémeket teríteni magára, úgy valóban semmi szükség arra, hogy testünket – legyen az fiatal vagy öreg, a szépségideáloknak megfelelő vagy éppen nem – eltakarjuk napozáskor vagy úszáskor. Mi is a természet részévé válunk, egybeolvadunk vele, ez a naturizmus lényege. Ezt akkor is vállaljuk, ha ez nem mindenkinek tetszik: mi nem megyünk meztelenül a textiles strandra, de a gatyásoktól is elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben a „mi köreinket” és ne zavarják meg pihenésünket. Hiszen a naturistákat az különbözteti meg a textilesektől, hogy szexuális, hátsó gondolatok nélkül teszik ruhátlanul azt, amit mások ruhában: napoznak, fürdenek, bográcsoznak, sportolnak. A hálószoba otthon van, a strandon pedig pont annyira nézzük meg egymást, mint bárkit az utcán, ahol viszont mindenki meztelen, ott erotika nincs!