2024. április 20., szombat

Lendületet adó Balkán

Ana Brnabić hiszi, hogy a bővítés segíthet az EU-nak a belső problémák megoldásában

Az egynapos spanyolországi látogatáson tartózkodó Ana Brnabić miniszterelnök Santanderben Josep Borell spanyol külügyminiszterrel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztség várományosával találkozott, majd előadást tartott a Menéndez Pelayo Nemzetközi Egyetemen a Quo Vadis Europa? elnevezésű konferencián az EU bővítésének témájában. 

A szerb kormányfőt Josep Borell spanyol külügyminiszter, az EU leendő kül- és biztonságpolitikai főképviselője is fogadta (Fotó: Beta)

A szerb kormányfőt Josep Borell spanyol külügyminiszter, az EU leendő kül- és biztonságpolitikai főképviselője is fogadta (Fotó: Beta)

A Spanyolország és a Szerbia közötti együttműködés elmélyítésének hatalmasak a lehetőségei – értékelte a Borellel való beszélgetést követően Brnabić, aki úgy véli, hogy az ebbe az irányba vezető első lépés a spanyol miniszterelnök mielőbbi belgrádi látogatása lenne. Szintén az együttműködés előremozdítását támogatja majd az októberben Madridban tartandó Spanyol–Szerb Üzleti Fórum – mutatott rá a szerb miniszterelnök.

Borellel elsősorban a két ország közötti kapcsolatokról beszélgettek – mondta a folytatásban Brnabić a Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint, kiemelvén, hogy a koszovói kérdés is tárgyalóasztalra került. Ebben a témában Spanyolország külügyminisztereként Borell a hivatalos spanyol álláspontot képviselte – húzta alá Brnabić, megjegyezvén, hogy brüsszeli hivatalba lépését követően Borell az EU Koszovó államiságával kapcsolatos, semleges álláspontját fogja képviselni. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjeként Borell számára prioritás lesz részt venni a felek kapcsolatait rendezni hivatott, kompromisszumra épülő megoldás kidolgozásában – derült ki a folytatásban Brnabić sajtónyilatkozatából.

– Két dologra hívtam fel Josep Borell figyelmét. Az egyik a brüsszeli megállapodás, amelynek egyik aláírója az EU akkori kül- és biztonságpolitikai főképviselője, ezért az EU-t is felelősség terheli a megállapodás alkalmazásának tekintetében. Emellett arra is felhívtam beszélgetőpartnerem figyelmét, hogy Pristina tavaly védővámot vezetett be a szerbiai behozatali termékekre, és ezáltal közvetlenül megszegte a CEFTA-magállapodást. A tárgyaláson nem volt szó arról, hogy mikor folytatódhat a Belgrád–Pristina-párbeszéd. Borell elvszerű, így felhívta a figyelmem arra, hogy hivatalosan még nem választották meg, ám amint ez megvalósul, a kiegyensúlyozottság és az objektivitás jellemzi majd tevékenységét – taglalta Brnabić.

A találkozó után tartotta meg előadását a szerb miniszterelnök a Menéndez Pelayo Egyetemen. A szerb kormány sajtóirodájának közleménye szerint Brnabić fontosnak tartotta kiemelni, hogy Szerbia az európai integráció elkötelezettje, és hozzátette, hiszi, hogy a számos kihívással szembesülő EU-nak új lendületet és perspektívát adhatnak a Nyugat-Balkán országai, amelyek pillanatnyilag talán jobban hisznek az európai egységben, mint maguk az EU tagállamai. Az EU számára az lenne a legelőnyösebb, ha a jelenlegi két legfontosabb, a belső reformra és a bővítésre irányuló politikai tevékenysége egymással párhuzamosan zajlana – értékelte Brnabić, aki szerint az EU belső reformja több okból is elkerülhetetlen: Brexit, migráció, fokozódó populizmus, az újabb gazdasági válság fenyegetése és a klímaváltozás.

– Azok az országok is küzdenek ezekkel a kihívásokkal, amelyek nem tagállamai az EU-nak. Ezeknek szinte esélyük sincsen egyedül megküzdeni velük. Az uniós csatlakozás a térség országainak a reformok végrehajtása szempontjából is fontos. Ha az EU hátat fordít a bővítésnek, a térség országai elveszítik a reformok végrehajtásához szükséges hátszelet. Az EU békeprojektumként kezdődött, és éppen ez az, amire a Balkán országainak szükségük van. Európa országainak az EU az egyetlen esély a világszíntéren való sikeres versengésben. A világnak is szüksége van az EU-ra, hiszen részt kell vennie a kulcsfontosságú problémák megoldásában – fogalmazott Brnabić, majd az egyik résztvevő a Szerbia és Oroszország közötti kapcsolatokra vonatkozó kérdésére válaszolva leszögezte, hogy az EU-tagság Szerbia stratégiai célja, ám ezzel párhuzamosan az Oroszországgal ápolt kiváló kapcsolatait is szeretné megőrizni.