2024. április 25., csütörtök

Az újvidékiek a szerémségi oldalon kezdtek el fürödni

A rekkenő hőségben a héten is sokan az újvidéki Strandon élvezik a nyár örömeit. A fiatalok közül talán kevesen tudják, hogy ez a strand hivatalosan is a legszebb fürdőhelynek számít Európának azokon a vidékein, amerre a Duna folyik.

Ilyen egyevezős csónak a XX. század közepétől volt használatos a Dunán, és a tulajdonosa természetesen igen büszke volt rá (Bozsoki Valéria felvétele)

Ilyen egyevezős csónak a XX. század közepétől volt használatos a Dunán, és a tulajdonosa természetesen igen büszke volt rá (Bozsoki Valéria felvétele)

Azok, akik szívesen járnak a Strandra, a héten még megtekinthetik a Duna utca 29. alatti Újvidéki Városi Múzeumban a fürdőzéssel, a fürdőtörténettel kapcsolatos Takvog štranda ni na moru nema (Ilyen strand még a tengeren sincs) c. kiállításon a témával kapcsolatos számos autentikus tárgyat és korabeli fényképet.

– 1827-ből vannak arra vonatkozó levéltári adatok, hogy az újvidékiek a szerémségi oldalra, ahol ma a Kamenicai (Kamonci) park van, oda jártak fürödni. Majd az 1856-os adatokból tudunk arról, hogy az emberek kérték, hogy oda, ahol ma a Strand van, küldjenek ki rendőrt, mert a fürdőzőknek lopják a holmiját – mesélte dr. Ózer Ágnes, a múzeum történésze, múzeumi tanácsos, a tárlat szerzője. – A későbbiekben megjelennek hírek, hogy Újvidék városa árlejtést ír ki arra, hogy dunai fürdőt építsenek ki. Ez idáig mi soha nem azonosítottuk, hogy mit jelent a „dunai fürdőhely”, míg meg nem találtuk a régi fényképeken, képeslapokon a Schwimmschulet (magyarul úszóiskola). Újsághíreink voltak róla, de most ezt először mutatjuk meg az újvidékieknek, hogy hogyan nézett ki. kinézése nem volt attraktív, de hasznos dolog volt. A hídfő sánc magasságában volt a vízen, hordókra épített tutajszerű medence, amelyben az újvidékiek fürödhettek úgy, hogy a Duna ne sodorja el őket.

Mikor alakult ki a Strandnak az a kinézete, amely a maivá fejlődött?

Dr. Ózer Ágnes, a kiállítás szerzője (Bozsoki Valéria felvétele)

Dr. Ózer Ágnes, a kiállítás szerzője (Bozsoki Valéria felvétele)

– Az 1911-ből származó technikai leírásból megtudtuk, hogy 500 méter szélességű a homokos része, milyen a növényzete, és azt is, hogy az akkor kiépített fából készült kabinokat koncesszióba adták ki, azaz ki lehetett bérelni az újvidéki Strandot, és a polgárok oda jártak fürödni. Előbb az Apolló részvénytársaság bérelte, majd a két világháború között egy másik részvénytársaság, amelyik üzemeltette a „Trčika” újvidéki kisrobogót. Ezzel a keskenyvágányú vonattal lehetett a Strand úton eljutni a Strandig.

A tárlaton többek között Újvidék város főpénztárosának napozószékét láthatjuk (Kollárs István jóvoltából), továbbá egy csónakot…

– Az újvidékiek igen gyűjtögető természetűek, nagyon nehezen válnak meg a tárgyaktól. Így nehezen tudtunk strandbelépőkhöz, -bérletekhez jutni, de sikerült abból is bemutatnunk. Továbbá a tárlaton vannak régi fürdőruhák, és van például XIX. századi rózsaszínű szaténszalagból szőtt fürdősapka, és természetesen rengeteg olyan dolog a napszemüvegektől kezdve a gyerek bikiniig, ami a fürdőzéshez, a víz melletti, nyári időtöltéshez kötődik.

Korábban volt-e ilyen jellegű tárlat?

– E kiállítás készítői 2007-ben és 2012-ben már foglalkoztak az újvidéki Strand történetével. A most látható anyag e két kiállítás ötvözete. Az utóbbi Ulmban készült a Duna Fesztiválra, ott mutatták be. A tárgyak viszont most először vannak itt látható válogatásban kiállítva. Természetesen a tárlatot a Városi Múzeum többi, többek között számítógépes és nyomdai munkatársával közösen készítettük. Mindannyiuk munkáját köszönöm – mondta dr. Ózer Ágnes.