Tömegek tiltakoztak a G7-csúcs biarritzi helyszíne körüli településeken a hét végén. A találkozó ellen erőszakosan tüntetőket a rendőrség szétkergette. A konferencián csak szavakkal párbajoztak időnként, hiszen néhány fontos kérdésben eltérő vélemények fogalmazódtak meg. Több helyen és több ezren tiltakoztak a G7 országcsoportnak szombat este a franciaországi Biarritzban megkezdődött háromnapos csúcsértekezlete ellen. A világ legfejlettebb és legbefolyásosabb hét országának (Németország, Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Kanada,
Nagy-Britannia és Franciaország) vezetői, az EU képviselőjével együtt, sok fontos globális kérdésről egyeztetnek. A fő témák között szerepel az
amerikai–kínai kereskedelmi háború, az Amazonasban hetek óta pusztító erdőtűz, a globális felmelegedés, a biodiverzitás és az iráni nukleáris
program. Az észak-koreai rakétázás, továbbá a szíriai, líbiai és az ukrán–orosz konfliktus is napirendre került.
A résztvevők megállapodtak abban, hogy csökkenteni kell a feszültséget Iránnal, s meg kell akadályozni abban, hogy atomfegyverre tegyen szert. (Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter tegnap a helyszínre érkezett tárgyalni.) A párbeszéd és az együttműködés erősítését Oroszországgal szintén támogatták.
Emmanuel Macron, a vendéglátó francia államfő szorgalmazta egy biodiverzitási alapokmány elfogadását és a brazíliai erdőtüzek, illetve az Amazonas katasztrófájának megállítását elősegítő konkrét intézkedések bevezetését. Donald Trump amerikai elnök a fő hangsúlyt inkább a nemzetközi kereskedelem tökéletesítésére vonatkozó célkitűzéseire helyezte. Ezzel kapcsolatban többen már előre figyelmeztettek, hogy a G7-en belüli kereskedelmi konfliktusok tovább rombolják az egymás iránti bizalmat, s ha Trump a vámokat használja politikai eszközként, az kockázatos lesz az egész világra.
Az amerikai elnök tegnap elhárította a kritikákat. Szerinte a G7-vezetők remekül kijönnek egymással a találkozón. A résztvevőket állítólag megpróbálta rávenni, hogy tegyenek többet a gazdaság serkentéséért, és nyissák meg jobban az európai, a japán és a kanadai piacot az amerikai termékek előtt. Az ötletet több jelenlevő bírálta.
Bár Trump tegnap cáfolta, úgy tudni, hogy kemény vitára került sor a környezetvédelemről, valamint az amerikai–kínai kereskedelmi, illetve vámháború miatt is. Véleménykülönbség alakult ki Észak-Korea legutóbbi rakétakísérleteiről is, amelyeket Abe Sindzó japán miniszterelnök (Trumppal ellentétben) az ENSZ-határozatok megsértésének tart.
A Kína ellen indított vámháborújáról Trump elmondta: a fokozódó viták ellenére Washington „jelenleg nagyon jól kijön” Pekinggel.
A G7 az USA kezdeményezésére alakult meg a hidegháború idején. Ám Trump színre lépésével a csoport sokat vesztett politikai jelentőségéből, az egysége is megroppant.
A biarritzi találkozó ellen tiltakozók egysége azonban töretlen. Szombaton és vasárnap is utcára vonultak több környező településen, jelképesen körbezárva a G7-csúcsnak otthont adó várost, amelynek rendjére 13 ezer rendőr és csendőr vigyázott. Még spanyol oldalon is tiltakoztak.
Ezzel egyidejűleg – legalább tízezren – békés megmozdulást, ellencsúcsot szerveztek a francia–spanyol határnál, ahol együtt meneteltek antikapitalisták, környezetvédők és globalizációbírálók. A Biarritz szomszédságában található Bayonne-ban azonban rendbontás történt; a rendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be több száz tüntető ellen, akik egy be nem jelentett megmozduláson vonultak föl.
