A világgazdaság helyzete a hét legfejlettebb ipari ország (G7) szombaton kezdődő éves csúcstalálkozójának egyik központi témája. A hétfőig tartó csúcsértekezletet a délnyugat-franciaországi Biarritzban tartják. Az idén Franciaország tölti be a G7-ek elnöki tisztségét. A csoport tagjai az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Németország, Olaszország, Kanada és az Európai Unió.
Fehér házi tisztségviselők csütörtökön elmondták, hogy a világgazdaság témakörét az utolsó pillanatban, Donald Trump amerikai elnök kérésére vették fel a napirendi pontok közé. Trump szerint az amerikai gazdaság erős, bár többen egy közelgő recessziótól tartanak.
A világgazdaság növekedésében tapasztalt jelenlegi lassulás részben Németország és Kína gyengébb teljesítményének tudható be. A 2018-as adatok alapján a világ második legnagyobb nemzetgazdaságának számító Kína az utóbbi időben megsínylette a világelső Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborút.
A csúcstalálkozó hivatalos főtémája az egyenlőtlenségek elleni küzdelem, különös tekintettel a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenségekre. A házigazda Emmanuel Macron francia köztársasági elnök azt szeretné, ha egy hosszú és semmitmondó közös zárónyilatkozat helyett konkrét lépések mellett köteleznék el magukat a résztvevők. Ezért elképzelhető, hogy nem is adnak ki zárónyilatkozatot.
A G7 vezetői munkavacsorával indítják a találkozót szombaton, amelyen a várakozások szerint külpolitikai és biztonsági kérdések is terítékre kerülnek. Vasárnap és hétfőn hivatalos ülésekkel folytatódik az értekezlet. Az egyes ülésekre más országok vezetőit is meghívták.
Trump több vezetővel folytat majd kétoldalú megbeszéléseket a találkozó margóján, köztük Macronnal, Boris Johnson brit, Abe Sindzó japán, Justin Trudeau kanadai kormányfővel, Angela Merkel német kancellárral és Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is.
Az amerikai elnök a tervek szerint a digitális szolgáltatókra kivetett francia adók ügyét is felveti. Az Amazont, a Google-t, a Facebookot, az Airbnb-t és más hasonló nagyvállalatokat Párizs arra hivatkozva sújtotta ezzel az adóval, hogy túl kevés illetéket fizetnek azokban az európai országokban, ahol székhellyel rendelkeznek. Az érintett cégek diszkriminatívnak nevezték a döntést, az amerikai elnök pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba.
