Ha Észak-Korea rakétát lő ki, azonnal felkapja a fejét a világ, és olykor dorgálást is kap. Phenjan kísérletei azonban elvonják a figyelmet az amerikai és orosz fegyverek teszteléséről, pedig a legnagyobb veszélyt ezek jelenthetik. Augusztus 8-án tragédiával végződött egy orosz atommeghajtású rakéta próbája, amelyről – a kezdeti titkolózás és felemás tájékoztatás után – az ország elnöke csak a héten beszélt először nyilvánosan.
Fegyverkísérlet közben robbant föl egy (vélhetően) atommeghajtású rakéta augusztus 8-án Oroszországban. Már akkor sejteni lehetett az egymásnak ellentmondó helyi hírekből, hogy komoly baj történhetett. A hatóságok persze igyekeztek megnyugtatni mindenkit, hogy nincs nagy veszély (mert urai a helyzetnek), káros anyag sem került a légkörbe, a radioaktív sugárzás normális és maradandó nukleáris szennyeződésnek sem találták a nyomát.
Idővel azonban kiderült, hogy a Fehér-tengeren, katonai területen elvégzett – és a terepen állítólag hét ember halálát, legalább kilenc sebesülését okozó – „új, különleges találmány”-hoz tartozó „kisméretű, radioaktív hasadóanyagokat használó energiaforrás” tesztelése közben bekövetkezett baleset miatt egy időre megnőtt a veszélyes sugárzás. A hatóságok erről nem szívesen beszélnek, hiszen különös véletlen folytán valahogy épp akkor állt le a nukleáris háttérsugárzást ellenőrző orosz állomások közül négy mérési adatainak is a továbbítása az illetékes nemzetközi szervezethez. Az esethez legközelebbi két mérőközpontot pedig – „kommunikációs és hálózati problémák miatt” – kikapcsolták.
Az sem titok már, hogy a robbanás egy – „nukleáris elemmel” – felszerelt új fegyver kipróbálásakor következett be Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól negyven kilométerre, Nyonoksza település környékén. A megnyugtatásnak szánt hivatalos közlemények megjelentetésével egyidejűleg a baleset körzetében szeptember 10-éig mindenesetre megtiltották a hajóforgalmat.
A Kreml nem árulta el, hogy pontosan mi történt. Washington azt gyanítja, hogy a súlyos incidens a Burevesztnyik (Viharmadár) nukleáris üzemanyaggal működő manőverező robotrepülőgép tesztelésekor történhetett. Az eszköz azok közé az új hiperszonikus fegyverek közé tartozhat, amelyek fejlesztéséről tavalyi évértékelőjében beszélt először az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin a héten ismét megszólalt. Ezúttal a fehér-tengeri incidenssel kapcsolatban. Helsinki látogatásán szerdán elismerte: fegyverkísérletkor következett be a robbanás és a tragédia, amelynek helyszíne ezer kilométerre található Finnország határától. Arról nem beszélt, hogy milyen fegyverrendszert akartak kipróbálni, ám hangsúlyozta, hogy a radioaktív háttérsugárzás mértéke normális a térségben.
Előzőleg Moszkva még az Egyesült Államok szapulásával foglalatoskodott. A hét elején szemére vetette egy manőverező robotrepülőgép tesztelését, amelyre az amerikai hadsereg augusztus 19-én kerített sort. Az USA először lőtt ki mozgatható földi indítóállásról ilyen eszközt azóta, hogy a hónap elején végleg felmondta az INF-egyezményt.
A hidegháborút lezáró fontos megállapodás a földi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt rövid és közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek gyártásának, birtoklásának, tesztelésének, illetve telepítésének tilalmáról, valamint megsemmisítéséről rendelkezett. Még 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és a Szovjetunió, amelynek felbomlása után Oroszország jogutódállamként vált a szerződés kötelezettjévé, de ma már nem tartja be.
A Kreml szerint a minapi kilövés fokozza a katonai feszültséget és azt bizonyítja, hogy az amerikaiak eleve az INF aláaknázására törekedtek. Az USA és Oroszország már évek óta egymást vádolja a megállapodás tudatos megsértésével, s így annak amerikai fölrúgása talán már senkit sem lepett meg. És valószínűleg sokan azzal is tisztában vannak, hogy ezzel új fegyverkezési verseny kezdődik a két ország között, amelybe akár Kína, esetleg mások is bekapcsolódhatnak. Például Észak-Korea, ahonnan az utóbbi időben szinte hetente lőttek fel (olykor párosával is) rakétákat, kísérleti és figyelmeztetési céllal.
