Rettenetes dolgokra került sor II.

A paprikacsuma a túlélés reménye – Az internáltak

Mák Ferenc

2019. december 31., 17:47 >> 2019. december 31., 18:48

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Göncz László lendvai történész tudományos kutatói tevékenységének fontos részét képezi a XX. századi események tanúinak megszólaltatása, emlékeiket, beszámolóikat szervesen illeszti be szülőföldje, a Muravidék múltbéli eseményeinek föltárására irányuló munkájába. Monográfiáiban így azután együtt jelennek meg a történeti források és a korabeli tanúk emlékei. Saját bevallása szerint eddigi pályája során nem kevesebb, mint 150 „túlélőt” szólaltatott meg, melyek közül most megjelent Emberek a pannon végeken – Huszadik századi sorsok a magyar-szlovén határ mentén című kötetében 27 hetési, őrségi, alsólendvai és Kerka-menti interjút tett közzé; kellő mennyiségű vallomást ahhoz, hogy a múlt eseményei döntő hitellel jelenjenek meg az olvasó előtt. A megszólaltatottak túlnyomó többsége olyan idős ember, aki átélte a királyi délszláv államba szakadt magyarok kisebbségi sorsának minden keserűségét, részese volt a magyar „visszacsatolás” örömteli pillanatainak, majd a vesztes háború utáni kegyetlen megtorlásnak, s az 1950-es évek szögesdrótokkal lehatárolt valóságának. Közülük nagyon sokan vagy áldozatai, vagy tanúi voltak a „partizán hatalomátvételnek”, és a magyarságot ért kegyetlenkedéseknek.

Hrastovec (Fotó: Kovács Attila)

1945. július 10-éről 11-ére virradó éjszaka Tito partizánjainak helyi különítményesei bejárták a Lendva-vidéki magyar falvakat, és néhány óra alatt begyűjtötték a listájukon szereplőket. Pandur Margaréta emlékei szerint Pincén „két partizánruhát viselő személy egy listával érkezett az édesapjához, aki kisbíró volt a faluban, és arra kötelezték, hogy mutassa meg a névsoron szereplők lakóhelyét. Ezt követően a családoknak néhány perc múlva távozniuk kellett házaikból, és teherautóval először Alsólendvára, majd Hrastovecre szállították őket.” Mai kutatások szerint azon az éjszakán 558 – zömében idős embert, nőt, illetve gyermeket – internáltak a kommunista hatalom különítményesei. Akciójuk megtorlás volt az 1941-ben Sárvárra deportált szláv lakosság szenvedéseiért. Göncz László könyvének „Mert magyar voltál, azért…” – A muravidéki magyarok kollektív meghurcolása című fejezetében írja: a trianoni döntést követően a Magyarországtól elcsatolt terület mintegy 28–30 magyarlakta településére Isztriából, az Isonzó völgyéből, továbbá néhány muravidéki szlovén faluból szlovén, kisebb részben horvát származású telepeseket szállítottak, akiknek földet is osztottak. 1941 nyarán, a visszacsatolást követően közülük sokakat Sárvárra internáltak, az ő szomorú sorsukért vett elégtételt a titói kommunista hatalom.

Felettébb különös volt a hatalomra éhes partizánsereglet a Lendva-vidéken. Ábrahám Albert emlékei szerint megannyi muravidéki településhez hasonlón Hodoson is 1945 tavaszán villámgyorsan verbuválódtak a partizáncsapatok a helybeli emberekből, „akiket a helyiek májusi cserebogárnak csúfoltak. Közöttük voltak magyarok is. A hodosiak, mintegy tizennyolcan, szinte kivétel nélkül magyarok voltak. Ők később a tekintélyes helyi emberek sorába tartoztak. Az új hatalom emberei között olyanok is akadtak, akik néhány héttel korábban még nyilasok voltak.” (A szörnyűségek visszatérnek álmaiban) Csuka József emlékei szerint Göntérháza környékén „a javarészt környékbeli szlovének köreiből verbuválódott, magukat partizán egységnek nyilvánított, felfegyverzett csoportok gyakorolták a hatalmat”. Ők április közepén néhány, a szlovéniai partizánharcokban ténylegesen közreműködő személy segítségével megalakították a „muravidéki hadsereget”. (Magyarságát soha nem tagadta meg) Juretics Ferenc viszont elmondta: az 1945 tavaszán átvonult orosz csapatok után a hatalmat a szlovén falvak önjelölt „jugoszláv partizánjai” vették át. Ők irányították az akciót, melynek során a Lendva-vidékről több száz magyart hurcoltak el előbb a filóci, majd a hrastoveci és más Stájer-vidéki gyűjtőtáborba. (Tisztelték egymást más nyelvet beszélő emberek)

A göntérházai Meszelics (Kalamár) Irén kislányként élte át a hrastoveci gyűjtőtábor borzalmait. Emlékei szerint július 10-én éjfélkor megverték az ajtót. „A faluban időközben toborzott partizán csoportnak a túlnyomórészt magyar nemzetiségű tagjai voltak a váratlan, puskával felszerelt látogatók.” Irén emlékezete szerint két férfi és három nő alkotta a csoportot. Irén idős korában is a bezártság okozta kínokra, és az elviselhetetlen éhségre emlékezett: egy alkalommal paprikamagot talált az udvaron a szemétben, amit összegyűjtött, és megevett. Édesanyja – a keretlegények kegyetlenkedése során – egy hasbarúgás következtében meghalt. („Isten veled lányom!”) Kepe József apja magyar időkben bíró volt Gyertyámoson, ezért deportálták a családot előbb Hrastovecre, majd tovább Sternthalba, ahol ötezernél is több ember volt elviselhetetlen körülmények között a barakkokban elhelyezve. Az ő emlékei szerint is a gyűjtőtáborban az éhezés volt a legelviselhetetlenebb gyötrelem. Édesapja a láger okozta kimerültség és betegség következményeibe hamarosan belehalt. (Édesapja belehalt a láger okozta szörnyűségek következtében) Idősebb Dora Géza 1945 szeptemberében éppen akkor térhetett haza a hrastoveci lágerből, amikor a különböző gyűjtőtáborokból családjának tagjai is hazaérkeztek a régi otthonukba; édesapja Filócról, az édesanyja, nagyapja és nagyanyja Hrastovecről, nagybátyja pedig Galántáról „vergődött haza”. (A református ember, az magyar ember) Göncz László kutatásai szerint a közel 560 elhurcolt közül tizenöten haltak meg a partizántábor foglyaként. A kommunista megtorlás áldozatai ők, akiknek alakját ott kell tudnunk a bácskai és a bánsági sorstársaik sorában. Göncz László Emberek a pannon végeken című könyve fontos fejezetét jelenti a magyar mártírium délvidéki irodalmának is.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége