A Zentai Üzleti Inkubátorház, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Dél-alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület közösen valósítja meg a Szociális vállalkozások népszerűsítése Szerbiában és Magyarországon (PROSOCENT) elnevezésű projektjét.
Az Interreg-IPA határon átnyúló együttműködés Magyarország–Szerbia program keretében létrejövő projekt célja, hogy új szociális vállalkozások alapítását ösztönözze a határ menti régióban, és ezáltal erősítse a társadalmi kohéziót.
A projekt keretében Zentán létrehoztak egy innovatív szociális vállalkozás modellközpontot, tanulmányutakat valósítanak meg, illetve képzéseket szerveznek mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére. A képzések csütörtökön, a potenciális munkavállalóknak szóló előadásokkal kezdődtek, a projekt munkatársai pedig sajtótájékoztatót tartottak.
Török György, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a társadalmi vállalkozások az Európai Unió területén önfenntartóak, a munkavállalóik profitorientált tevékenységeket végeznek. Hozzátette, hogy a projekt az ő kezdeményezésükre kezdődött el, és az inkubátorházzal közösen jutottak arra a megállapításra, hogy Szerbiában érdemes lenne népszerűsíteni a társadalmi vállalkozásokat.
– Ez a dolog Szerbiában még új, de az Európai Unióban és Magyarországon is nagyon fejlett. Olyan gyárakba, üzemekbe fogjuk elvinni az itteni embereket, ahol a munkavállalók fantasztikus gépeken dolgoznak és termelnek – mondta Török György, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Vörös Attila, a projekt szociálisvállalkozás-fejlesztési asszisztense szerint nagyon fontos a társadalmi szemléletváltás:
Vörös Attila, Snežana Milanov és Török György a sajtótájékoztatón (Gruik Zsuzsa felvétele)
– Sokan szégyellik, ha fizikailag hátrányos helyzetben vannak, pedig a szociálisan hátrányos helyzet nemcsak mozgási, testi vagy szellemi sérüléseket jelent. Ebbe a csoportba tartoznak például a kismamák és a nyugdíjhoz közeledő férfiak és nők is, akik nem tudnak belépni a munkaerőpiacra. Csütörtökön és pénteken ezeknek a személyeknek tartunk egy képzést, ahol megismerhetik a magyarországi példákat. Szeptemberben pedig tanulmányútra visszük őket, ahol megnézhetik, hogyan működik a gyakorlatban egy szociális vállalkozás. A munkavállalók és a munkáltatók képzése a „szociális vállalkozás” márka bemutatásával ér véget. Így a határ mindkét oldalán felismerhető lesz a szolgáltatás vagy termék, amely mögött minőség áll, és amelyben a vásárlók megbízhatnak.
Snežana Milanov projektmenedzser elmondta, hogy Vajdaság területén mintegy hat-hétezer rokkant munkanélküli él. Rajtuk kívül hátrányos helyzetűnek számítanak mások is, például az 50 év feletti nők vagy a romák:
– Ez egy hatalmas populáció, óriási erőforrás, akiknek a munkaerejét egyelőre nem hasznosítjuk. Mi segítünk megvalósítani az új szociális vállalkozásokra vonatkozó ötleteket. Azt hozzuk haza, és alkalmazzuk az itthoni körülményekre, ami Magyarországon és az Európai Unió területén már jól bevált.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg, és a tervek szerint a fenntartási idő lejárta után is tovább működik majd.
