A polgárok EU iránti bizalma nem csökkent, ha ma népszavazásra kerülne sor, Szerbiában a lakosság több mint fele az EU-csatlakozás mellett szavazna, derült ki az európai integrációval megbízott minisztérium legutóbbi közvélemény-kutatásából.
A kormány sajtóirodája által közzétett közlemény elemezve a Szerbia polgárainak európai orientációja elnevezésű közvélemény-kutatásból szerzett adatokat rámutatott, hogy a megkérdezett polgárok mintegy 53 százaléka támogatná Szerbia EU-csatlakozását, 25 százalékuk szavazna ellene, 10 százalékuk nem is szavazna, míg 12 százalékuk még nem alkotott véleményt ebben a kérdésben.
Jadranka Joksimović eurointegrációs miniszter szerint a közvélemény-kutatás eredménye arra mutat, hogy a polgárok támogatják az ország eurointegrációs törekvéseit. Utalt arra is, hogy 2018-ban, ugyanebben az időszakban végzett felmérésben a támogató szavazatok aránya 55 százalék volt.
A miniszter szerint a polgárok bizalmát az nyerte el, hogy hisznek az ország európai jövőjében, a véghezvitt reformok eredményeiben, a regionális politikában, a fenntartható fejlődésben, illetve az európai alapok jó felhasználásában, áll a közleményben. A megkérdezettek 68 százaléka szerint a reformokra szükség van, nemcsak azért, hogy Szerbia EU-tagállam legyen, hanem a polgárok jóléte és az ország működése érdekében is. A közvélemény-kutatásban részt vett személyek 20 százaléka a legfontosabb reformként a korrupció elleni küzdelmet tekinti, 16 százalékuk az egészségügyben véghezvitt újításokat, míg 13 százalékuk az az emberi jogok védelmét nevezte meg.
A vissza nem térítendő támogatások kapcsán a polgárok csupán 23 százaléka tudja, hogy 2000 óta az Európai Unió nyújtotta a legtöbb segítséget. Hivatalos adatok szerint ugyanis 2000 és 2016 között az EU tagállamai 4,31 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást adtak Szerbiának, hozzájárulva az ország fejlődéséhez. Az Európai Bizottság ebből az összegből 2,96 milliárd eurót, Németország 368,21 millió eurót, Svédország 232,11 millió eurót, míg Olaszország 187,72 millió eurót adományozott Szerbiának.
Joksimović emlékeztetett arra, hogy 2007 óta Szerbia is felhasználója a határon átnyúló együttműködések keretében lekérhető IPA-alapoknak, és a régióban az egyik legsikeresebb országnak számít az alapok észszerű kihasználtsága tekintetében.
A közvélemény-kutatás arra is rámutatott, hogy a megkérdezett polgárok 59 százaléka szerint mihamarabb rendezni kellene a Belgrád és Pristina közti gondokat függetlenül attól, hogy ezt az Európai Unió a tagság feltételeként kötötte ki. A polgárok több mint fele szerint folytatni kellene az eddig megkezdett párbeszédet.
A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 43 százaléka szerint az EU-tagság hasznos lenne az ország számára, hiszen az integrációt a polgárok többsége a munkalehetőségekkel, az utazás szabadságával, a fiatalok jobb jövőképével, rendezett társadalommal és jobb életkörülményekkel azonosítja.
