A tornyok közül a legfontosabb az óratorony, legalábbis a szászok egykori erdélyi fellegvárában, Segesváron. Méreteinél fogva tekintélyt parancsoló, de szépsége is elragadó. A vár központi bejáratát őrzi, és olyan fontos intézményeknek adott otthont az idők során, mint az igazságszolgáltatási hatóságok, a testőrség, a börtön a kínzókamrával, a fegyvertár. Messziről feltűnik, hogy a városnak nem csupán templomtornyai vannak, közelebb érve győződhet meg az arra vetődő, hogy a Mészárosok, Kovácsok, Kötélverők, Szűcsök, Szabók, Csizmadiák, Ónművesek, Tímárok is tornyot építtettek. Hogy minek minden céhnek saját torony? Nos, csak találgathatunk.
Mindenesetre az óváros legmagasabb tornya – a várból is erőteljesen kimagasló óratorony – 64 m magas, falai az alsó részen 2,3 méter vastagok, így egykor védett helyet biztosított a levéltárnak, a kincstárnak és a lőszerraktárnak. Tetejét színes, zománccserepes tető fedi a négy sarkán kis tornyokkal, melyek jelzik, hogy a városban bíróság működött.
Segesvár a XV. században nyerte el máig fennmaradt jellegét, egykori 14 tornyából és 5 bástyájából ma 9, illetve 2 maradt meg.
Mindez egy csipetnyi ízelítő a városka hangulatából, melyet mi, csaknem hatszáz kilométerre élők elsősorban Petőfivel kötünk össze. A szabadságharcban elesett költőt a Segesvártól alig pár kilométerre lévő fehéregyházi Ispánkútnál látták utoljára, ezt a helyet az utókor a költő feltételezett eleste helyszíneként tekinti. Éppen ötven éve leplezték le szobrát, Hunyadi László alkotását.
Aki szereti a középkori hangulatú urbánus környezeteket, ezt a fajta „más világot”, annak mindenképp a figyelmébe ajánljuk a Nagy-Küküllő partján fekvő Segesvárt, hiszen világörökségi helyszín (1999 óta az UNESCO listáján szerepel), a XII. században Erdélybe telepített szászok egyik fontos központja.
Három erdélyi fejedelmet itt választottak meg, ezenkívül Apor Vilmos püspök szülőhelye. Az évente megrendezett Középkori Fesztivál a városnak épp ezt a középkori hangulatát próbálja kiaknázni. A vár mindennek ellenére eléggé elhanyagolt állapotban van, így is azonban csodálatos.
Segesváron is él egy mítosz, miszerint a városban lakott egy ideig Vlad Tepes, aki a kegyetlenkedéseiről vált hírhedtté, majd Draculaként világszerte ismertté. Hozzáértők szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy az amúgy is zárt szász közösség befogadta volna köreibe, de ennek ellenére a vár egyik épületében étterem és szálloda működik, falán pedig utalás Dracula egykori jelenlétére. Mondani sem kell, rendkívül közkedvelt.
A mintegy 25.000 lakosú város majdnem egyötöde magyar ajkú. Az 1910-es, 23 %-os arány sem volt sokkal magasabb. Ami változott, az a német anyanyelvű szászok számának jelentős csökkenése, és ugyanakkor a románok erőteljes beköltözése, mint mindenütt Erdélyben. A szászok hagyatéka azonban lépten-nyomon tetten érhető. Sőt, csodájára jár a világ.
