Joggal lehetünk büszkék

Áder János: Magyarságunk és európaiságunk több mint ezer esztendeje összetartozik

S.A.

2019. augusztus 20., 21:52

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Szent István napjáról – amely az államalapítás, a magyar államiság ezeréves folytonosságának emléknapja, és egyben az új kenyér ünnepe – nemcsak Magyarországon és a Kárpát-medencében, hanem mindenütt megemlékeztek, ahol magyarok élnek. A központi események most is a magyar fővárosban zajlottak.

Felvonják a nemzeti lobogót (Fotó: MTI)

Felvonják a nemzeti lobogót (Fotó: MTI)

A hagyományos ceremóniával, a zászlófelvonással kezdődött, majd rögtön ezután tisztavatóval folytatódott az ünnepnap. Budapesten légi parádét tartott a Honvédség, melyet többezres tömeg kísért figyelemmel. A Szent István nap vallási középpontjának számító Szent Jobb körmenet a délutáni órákban zajlott, este pedig a közkedvelt látványossággal, a tűzijátékkal zárult a fővárosi ünnepségsorozat, amelyre a szervezők több százezer látogatót vártak a Duna-partra.

A reggeli zászlófelvonáson Áder János államfő mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz érdeklődő vett részt. A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek letették esküjüket.

„Harminc év után ma joggal lehetünk büszkék mindarra, amit 1989-ben elvégeztünk” – jelentette ki a köztársasági elnök az augusztus 20-ai tisztavatáson mondott beszédében kedden, Budapesten, amelyben 1989 szándékai és álmai tükrében beszélt a ma megőrzendő értékeiről és kitűzendő céljairól.

Áder János az eltelt harminc évet összegezve leszögezte: a magyarok sok álma – demokrácia, többpártrendszer, szólásszabadság, az Európai Unióhoz való csatlakozás, NATO-tagság – megvalósult, néhánynak a beteljesülése azonban még várat magára.

„Harminc esztendővel ezelőtt a szabadság magját vetettük el. 1989-ben visszatért a remény, hogy a haza végre újra a magyarok otthona lesz. Otthon, ahol a világot a szívünknek kedves módon rendezzük be, ahol magunk alkotjuk törvényeinket, és ahonnan kitessékeljük az idegen, barbár eszméket” – mondta az államfő az MTI tudósítása szerint. „Olyan otthon, ahol félelem nélkül lehet élni, szabadon tanulni, becsülettel dolgozni, tisztességgel, hittel gyermeket nevelni” – tette hozzá.

A honvédség díszzászlóaljának bemutatója a zászlófelvonáskor (Fotó: MTI)

A honvédség díszzászlóaljának bemutatója a zászlófelvonáskor (Fotó: MTI)

A köztársasági elnök leszögezte: a katonákon is múlik, „hogy hazánk olyan maradhasson, amilyennek Szent István megálmodta, amilyennek a több mint ezer év magyarjai megtartották: hogy szabad, erős, független, európai ország lehessen”. „Az ünnepnapok arra is intenek minket, ne felejtsük, milyen sok közös erőfeszítésünk van mindabban, ami ma már természetes számunkra, hogy szabadságban élünk” – tette hozzá.

A néhai német kancellár, Helmut Kohl szavait idézve kijelentette: „a magyarokat mély szabadságvágyuk teszi értékessé Európa számára”. „Magyarországnak szüksége van Európára, de Európának is szüksége van Magyarországra” – idézte a volt német kancellárt az államfő, majd hozzáfűzte: „ez ma sincs másként”.

„Magyarságunk és európaiságunk több mint ezer esztendeje összetartozik”– jelentette ki Áder János.

A SZABADSÁGÉRT MEG KELL HARCOLNI

Az államfő kiemelte: harminc év után emlékezni kell március 15. első, félelem nélküli megünneplésére, az '56-os forradalmárok újratemetésére, a keletnémet menekültekre, a Magyar Távirati Iroda tudósítására, amelyben először nevezhette ismét Szent István ünnepének augusztus 20-át. 1989-ben „olyan országot teremtettünk, amelyet mindenestül a magunkénak mondhatunk, jogrendjét, intézményeit, írott és íratlan szabályait, hagyományait.

„1989 megtanította nekünk, hogy a szabadság nem ölünkbe pottyanó ajándék, hanem a közös munka gyümölcse” – fogalmazott.

Áder János szerint „harminc év után joggal lehetünk büszkék az aprólékos, kitartó munkára, ahogy tégláról téglára bontottuk le a hazugság birodalmát, hogy helyére polgári demokráciát építsünk”.

A honvédtisztjelöltekhez szólva az államfő azt mondta: a legtöbben 1989 után születtek azok közül, akik most ünnepélyesen esküt tesznek, tehát fiatalabbak a visszaszerzett magyar szabadságnál. Büszkén viselhetik azt a magyar címert, amely a Szent Koronával hirdeti, hogy a mi történelmünk egy bátor királlyal kezdődött – üzente a köztársasági elnök, aki Deák Ferenc szavaival zárta beszédét: „csak a szabadság képes tiszta és állandó boldogságot nyújtani, (...) a szabadság másokkal is megosztva nem fogy, hanem erősödik, s annál bizonyosabban áll, minél többen lehetnek részesei”.

AZ ERŐ A BÉKE GARANCIÁJA

Ezt követően Benkő Tibor honvédelmi miniszter szólt az esküt tett tisztekhez. Beszédében kiemelte, hogy a béke és a biztonság megőrzésére Magyarországnak erős honvédségre van szüksége. Az MTI tudósítása szerint a miniszter felidézte, a történelem folyamán megtapasztalhattuk, hogy a béke és a biztonság rendkívül törékeny dolog, amit – akárcsak a több mint ezer éves államiság értékeit – mindig óvni és védeni kell. Ehhez jól felszerelt, korszerű, a XXI. század kihívásait kezelni képes technikai eszközök és jól kiképzett katonák kellenek. Ezt szolgálja az elindított haderőfejlesztési program – tette hozzá.

Kovács Zoltán, az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője szerint a fővárosi ünnepi programok nagy érdeklődés mellett zajlottak.

Tömeg a Magyar Ízek Utcájában

Tömeg a Magyar Ízek Utcájában

Az államtitkár – a fotók tanúsága szerint tömegesen felkeresett – Magyar Ízek Utcájában tartott sajtótájékoztatóján elmondta: rekordlátogatottságra számítanak az idén, a Parlamentet – ahol nyílt napot tartottak – délután 14 óráig több mint ötezren keresték fel, az esti tűzijátékra pedig több százezer embert várnak.

LÉLEKBE IVÓDOTT ÜNNEP

Az ország más részein is megemlékezéseket tartottak. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Tolna megyei Nagymányokon mondott beszédet.

„Szent István befejezte azt a honfoglalással elkezdődött, százéves folyamatot, amellyel keresztény, európai néppé kovácsolta a magyarságot – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: az 1083. augusztus 20-án szentté avatott államalapító királyunkról azóta minden évben megemlékezik a magyarság.

Ez az ünnep beleivódott a magyarság lelkébe, ezt az is bizonyítja, hogy a kommunista időszakban sem merték betiltani, hanem megpróbálták az alkotmány ünnepére átkeresztelni – jegyezte meg. Az államtitkár reálpolitikusnak nevezte Szent Istvánt, aki egyszerre kötődött Rómához és a német császársághoz, ugyanakkor legalább annyi keleti rítusú monostort alapított, ahány nyugatit. Ennek is köszönhető, hogy nemcsak a római katolikus egyházban, hanem a keleti kereszténységben is szentként tisztelik – fűzte hozzá Potápi.

A TRADÍCIÓ VAGY A SOKSZÍNŰSÉG EURÓPÁJA?

Az októberi önkormányzati választás előtt érdekes lehet a két fontos vidéki város, az ellenzék által „bevenni szándékozott” Debrecen, és a Fidesz által „végre egyszer meghódítani kívánt” Szeged polgármesterének a beszéde. Az általuk elmondottak központi üzenete is világosan szembeállítható egymással.

Az MTI szerint Papp László (Fidesz–KDNP) Debrecen polgármestere Szent Istvánnak Imre fiához írt intelmeiből idézett, amely szerinte ma így hangzana: „ahhoz, hogy feladatod eredményesen végezhesd, tisztelned kell őseidet, és követned kell az általuk kijelölt utat (...), az idegenek dicséretére szert így teszel”. Csakhogy az utolsó gondolat ma nem igaz, mert „aki ma nemzetben gondolkodik, akinek a nemzeti értékek és érdekek az elsők, azokat bizony az idegenek ma nem dicsérik” – tette hozzá.

Légi parádé: Mi-24 típusú harci helikopter a Duna felett

Légi parádé: Mi-24 típusú harci helikopter a Duna felett

„Ez pedig azért van így, mert nagy háború dúl a nemzetek közössége mint nemzetek Európája és a nemzetközi közösség mint Európai Egyesült Államok eszmeisége között” – állapította meg Papp László hangsúlyozta: „mi a nemzetek közösségének eszméje mellett állunk, mert (...) ez tudja leginkább garantálni a magyar nemzeti érdekeinket”.

„Hiszem, hogy Szent István is ezt tenné, ha ma élne. Az erős magyar nemzetért küzdene, amely képes Európa sorsát annak tradícióira építve a jó irányba mozdítani” – közölte.

Szegedet 2002 óta vezető Botka László (MSZP) arról beszélt, hogy Szent István király volt az, aki ezer évvel ezelőtt hitet tett a Nyugat mellett, kijelölte a magyar nép helyét és útját Európában.

A belvárosi ünnepségen a szegedi polgármester kiemelte: Szent István király látta, hogy a nyugati kultúra, a nyugati szokások és értékek elsajátítása a magyarság fennmaradásának záloga.

„István király azért küzdött, hogy megteremtse a békés, egységes és erős magyar államot, amely jó viszonyt ápol a szomszédjaival, értékeli és megbecsüli a sokszínűséget, valamint a tudásra, a teljesítményre alapozza a jövőjét”.

Botka László szerint, István király álma beteljesülni látszik, hiszen Magyarország az európai közösség megbecsült és stabil tagjává vált az ezer év alatt.

„Az azonban már rajtunk múlik, hogy a békét és fejlődést nyújtó szövetségi rendszer fenn is maradjon. Szeged továbbra is kiáll az európai Magyarország mellett. Kiáll az európai értékek és az európai szövetségi rendszer mellett, mert hisz a sokszínű, toleráns, szolidáris és erős Európában” – fogalmazott a szegedi polgármester.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége