Jelentősen előrehaladt az Európai Unió (EU) közép- és kelet-európai tagjainak felzárkózása a közösség nyugat-európai tagállamaihoz, így a térségben az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) megközelítette az uniós átlag háromnegyedét – emelte ki hétfőn megjelent elemzésében a német szövetségi jegybank (Bundesbank).
Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott közép- és kelet-európai országok (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia) az utóbbi évek erőteljes gazdasági növekedése révén csökkentették lemaradásukat az EU többi országához képest – állapította meg a Bundesbank.
Ezt az előrelépést a jelentős béremelések hatására a munkavállalók is egyre inkább érzékelik. A térség egyes országai – főleg azok, amelyek a nyugat-európai gazdasági központok közelében terülnek el – már meg is közelítették az EU-s átlagot. Az erőteljes belföldi keresletnek és a külföldről érkező közvetlen tőkebefektetéseknek köszönhetően a világkereskedelem gyenge dinamikája eddig kevéssé befolyásolta a térség országainak fejlődését, a felzárkózás folytatódásához azonban meg kell őrizni a versenyképességet, és javítani kell az intézmények minőségén – áll az elemzésben.
Az országcsoport egészét tekintve az egy főre jutó GDP 2013-ban az EU-s átlag 41 százalékát tette ki, 2018-ban pedig már a 46 százalékát.
Vásárlóerő-paritáson mérve ez az arány a 2013-ban regisztrált 67 százalékról 72 százalékra emelkedett, megközelítette az uniós átlag háromnegyedét.
Az országcsoport tagjai között jelentősek a különbségek: Csehországban és Szlovéniában az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mérve az EU-s átlag 90 százalékát teszi ki, Észtországban, Litvániában és Szlovákiában nagyjából a 80 százalékát, Lengyelországban, Lettországban és Magyarországon hozzávetőleg a 70 százalékát, Horvátországban és Romániában mintegy 60 százalék, Bulgáriában pedig csupán 50 százalék ez az arány.
A Bundesbank kiemelte, hogy a felzárkózás eddig nem járt a makrogazdasági egyensúlytalanság erősödésével. Ezt jelzi, hogy a GDP-hez mért közadósság valamennyi vizsgált országban csökkent, a külföldi hitelezőkkel szembeni GDP-arányos adósságállomány pedig csaknem valamennyi országban mérséklődött.
Az utóbbi időszakban azonban a túlhevülés jelei mutatkoztak a munkaerőpiacon. A bérnövekedés mértéke valamennyi vizsgált országban jelentősen meghaladta a termelékenység növekedését, így a munka költsége erőteljesen emelkedett, a versenyképesség viszont gyengült – tették hozzá az elemzésben, rámutatva, hogy az országcsoport egészét tekintve a munkanélküliség tavaly rendkívül alacsony szintre, 4,3 százalékra süllyedt, a bruttó bérek és fizetések pedig 8,2 százalékkal emelkedtek, ami jelentősen meghaladja a termelékenység 3,3 százalékos növekedését.
