Rettenetes dolgokra került sor I.

A „túloldalra csatoltak” kálváriája

Mák Ferenc

2019. augusztus 20., 18:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Trianon utáni önismeretünk megkerülhetetlen forrását jelenti Göncz László Emberek a pannon végeken – Huszadik századi sorsok a magyar-szlovén határ mentén (2019) című, Szombathelyen megjelent legújabb kötete, amely huszonhét Rába- és Mura-vidéki (hetési, őrségi, alsólendvai és Kerkai-menti) mélyinterjút tartalmaz. Göncz László történészként az 1990-es években bekövetkezett újjászületés pillanatától van jelen a tragikus történelme során alig tízezer főre csökkent muravidéki magyarság társadalmi, politikai is közművelődési életében. A Kárpát-medencei magyar közösségek számára is példamutatóan működő Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetnek 1994-ben történt megalakulásától 2008-ig ő volt az igazgatója, ezt követően tíz évig a szlovéniai magyar nemzeti közösség országgyűlési képviselőjeként vállalt politikai szerepet, ma pedig a ljubljanai Inštitut za narodnostna vprašanja (Nemzetiségi Kutatóintézet) ismert, nagy tekintélyű kutatója. Első, közérdeklődést kiváltó munkája A muravidéki magyarság 1918–1941 (2001) című könyve volt, melynek folytatásaként megjelent a Felszabadulás vagy megszállás? – A Mura mente 1941–1945 (2006) című monográfiája is. Közben Madžari – kratka zgodovina Madžarov (A magyarok rövid története) (2005) címmel a szlovén olvasóközönség számára rövid összefoglalását adta nemzeti történelmünk ezer esztendejének. Legújabb, Emberek a pannon végeken című kötete sem előzmények nélküli, 2006-ban Egy peremvidék hírmondói – Mura menti életképek a 20. század első feléből címmel interjúkötetet jelentetett meg.

Könyve előszavában Göncz László rámutatott: modern kori történelmünk kutatásakor kiemelten fontos szerepe van a korszakot vagy eseményt megélők emlékei rögzítésének, megőrzésének. Tudományos értékelések szerint a történelmi interjúk (oral history) esetében 75–80% körüli a „pontosság” általánosan elfogadott aránya, ami csak növekszik, ha az adott korszak, meghatározott régió vagy történelmi esemény részleteit több egyéni emlékezés őrzi és örökíti meg. A történész pályája során legalább 150 interjút készített a szülőföldje múltbéli eseményeire emlékezők körében, s amíg korábbi kötetében a szlovéniai magyarokkal készült, szociográfiai jellegű beszélgetéseket közölt, most megjelent munkájában egy gazdagabb és körültekintőbb merítés alapján a trianoni határ mindkét oldalán élők visszaemlékezéseit örökítette meg. Voltaképpen az államhatár megélésének tragédiája szólal meg minden megszólított vallomásában. Saját meghatározása szerint a szerző egyrészt a muravidéki magyar közösség kisebbségi létértelmezéséhez kívánt a múltra támaszkodó ismereteket nyújtani, másrészt – ahogyan megfogalmazta: – „a tágabban értelmezett Mura és Rába folyó vidéke emberének, közösségeinek összetartozás-tudata létjogosultságát szeretném erősíteni, tekintet nélkül a nemzeti, nyelvi és állami hovatartozásból fakadó különbségekre”. Egyik méltatója szerint a lendvai történész legújabb kötetében „szeretett népének viszontagságos 20. századi sorsáról, történetéről, karaktereiről, miliőjéről, emberi és etnikai sajátosságairól” tudósít.

Kötetnyitó Emberi és nemzeti értékek őrzői – Apa és leánya című szociográfiai portréjában Pável Judit emlékezett édesapjára, Pável Ágoston neves irodalomtudósra, akit a történeti emlékezet úgy tart számon, mint aki egyszerre volt a szlovén származását és anyanyelvét büszkén vállaló, szülőföldjét szerető közép-európai polgár, és az Osztrák–Magyar Monarchia magyar értelmiségére általában jellemző, „hungarus-tudatra épülő” magyar kultúra rendíthetetlen tisztelője és művelője. A Vashidegkúton – ma Cankován – született tudós a trianoni elcsatolást követően családjával Szombathelyen élt, úgy, hogy mindvégig büszkén vállalta vend származását és kulturális kötődéseit.

A Szabadka szellemi öröksége formálta című interjúban a Szlovéniában otthonra lelt Salamon Árpád képzőművész-tanár mesélte el élete alakulásának történetét. Képviselője volt ő annak az értelmiségi csoportnak, amelyet – az első világháborút követő nemzeti tragédia után az országhatárokkal szétszabdalt magyar nemzeti közösségen belül – magával ragadott az a migrációs folyamat, amely alapjaiban rajzolta át a magyar haza szellemi arculatát. A megszólított részletesen szólt a délvidéki kisebbségi magyar közösséget ért sérelmekről, és a két világháború között felfokozott magyarellenes megnyilvánulásokról. A lendvakecskési származású Sánczi Ferenc emlékeit, megpróbáltatásainak történetét a Valahol Magyarországon, valahol Oroszországban című interjúban foglalta össze a kötet szerzője. 1920-ban a Sánczi-háztól mindössze húsz méterre húzták meg az új országhatárt, később a szögesdrót a kertjük végében jelezte számukra az új élet zártságát és korlátait. Sánczi Ferenc a második világháború utolsó napjaiban a német parancsnokság alatt működő katonai alakulat tagjaként esett orosz fogságba, s kilencéves oroszországi hányattatása során azon a vidéken – Kuznyeck környékén – is raboskodott, ahol az első világháborúban részt vevő édesapja is a hadifoglyok keserű kenyerét ette. 1953. december 1-jén érkezett haza, amikor régi otthona lakóit Rákosi Mátyás rendőrei vetették börtönökbe. Sorstársát, a göntérházi Csuka Józsefet a második világháború idején jugoszláv katonaként érte Délvidék visszacsatolásának eseménye, s a jugoszláv királyi hadsereg felbomlása után Podgorica, Ohrid és Kragujevac magára maradt kaszárnyáiból kereste a hazatérés lehetőségét (Magyarságát soha nem tagadta meg).

Göncz László Emberek a pannon végeken című kötetében annak a nyugat-pannon régiónak, a Mura, a Rába és a Kerka folyók által meghatározott vidéknek a lakói szólaltak meg, amelynek azonos, vagy hasonló hagyományokra épülő tájrajzi és történelmi vonásai máig megmaradtak. Mindegy is, hogy melyik a „túloldal”, a kín, a fájdalom, a megaláztatás mindenütt, a szögesdrót mindkét oldalán az egekbe tornyosult. Mindahány megszólaló bőségesen megtapasztalta a XX. század szörnyű történelmi eseményeinek gyászos és fájdalmas fordulatait.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége