Személyesen is előadhatja tervét Grönland megvásárlásáról az amerikai elnök, aki hamarosan Dániába látogat. Az óriási sziget ugyanis ehhez az országhoz tartozik. Donald Trump szeptember elején vendégeskedik a dán királynőnél, II. Margitnál, de találkozik az ország és Grönland miniszterelnökével is. A fogadó országban máris elutasították az ötletét.
Értetlenkedve, humoros megjegyzésekkel vagy határozott elutasítással reagáltak az érintettek Donald Trump amerikai elnöknek arra az ötletére, hogy megvásárolná a világ legnagyobb szigeteként számon tartott Grönlandot. Az alig 56 ezer lakosú, ámde óriási, csaknem 2,16 millió négyzetkilométernyi terület Dániához tartozik.
A többnyire jégtakaróval és hóval borított sziget az Északi-sark közelében található, és a dán kormánynak köszönhetően már tíz éve széleskörű önrendelkezési jogokkal rendelkezik.
Egy olyan óriási térségről beszélünk, amelyen kényelmesen elférne Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország is. A jégbirodalom sokkal nagyobb (az 1,7 millió négyzetkilométernyi) Alaszkánál is, amelyet az USA 1867-ben vásárolt meg Oroszországtól. (Akkori áron 7,2 millió dollárért; ez jelenleg 125 milliónak felel meg.)
Grönland fővárosában, Nuukban saját parlament és kormány működik. Az utóbbi testület önállóan irányítja a sziget belügyeit, ám védelmi és külpolitikája már a dán kormány hatáskörébe tartozik. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy külön képviselete van az EU-ban (amelynek – Dániával ellentétben – nem tagja) és az Egyesült Államokban is.
A hatalmas terület stratégiailag fontos hely az USA nemzetbiztonsága szempontjából. Washington ezért (államközi szerződés alapján) már évtizedek óta katonai támaszpontokat működtetett az északnyugati részén, ahol az amerikai (interkontinentális) ballisztikusrakéta-jelző rendszer helyi állomásai is megtalálhatóak.
Trump most az egész szigetre szemet vetett, és egyre élénkebben érdeklődik annak „esetleges megvásárlása” iránt, miként azt gazdasági főtanácsadója, Larry Kudlow legutóbb nyilatkozta. A globális felmelegedés miatt ugyanis a grönlandi jég nagy része (a közeli jövőben) valószínűleg elolvad és utána hatalmas természeti kincsekhez lehet majd hozzáférni a térségben, ahol egy fontos új nemzetközi kereskedelmi-szállítási útvonal is kialakul majd.
A Fehér Ház ura korábban is utalt már zárt körben (néha viccesen, máskor komolyabban) arra, hogy jó lenne megszerezni a szigetet. Vasárnap már személyesen is elismerte, amiről a napokban előbb a média, majd Kudlow számolt be, vagyis azt, hogy felmerült Grönland megvásárlásának az ötlete, amelyet már vizsgálnak is.
Nem ő az első amerikai elnök, aki fontolóra vette ezt. Harry Truman már 1946-ban felvetette az ötletet, és megpróbált egyezséget is kötni, ám végül nem sikerült megszereznie Grönlandot.
Trump szeptember 2-án kezdődő kétnapos dániai látogatása közeledtével folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy ő is vételi ajánlatot tenne. Koppenhágában fogadja II. Margit királynő, majd találkozik Mette Frederiksen dán és Kim Kielsen grönlandi kormányfővel. Nekik személyesen is előadhatja a tervét, ám aligha számíthat kedvező válaszra.
A teljes függetlenségre törekvő sziget, amely iránt az utóbbi időben Kína is igen élénken érdeklődik, hallani sem akar az adásvételről. Ane Lone Bagger grönlandi külügyminiszter már meg is üzente Trumpnak: üzletelhetünk egymással, „ámde nem vagyunk eladók”. Az amerikai elnöknek és gazdasági főtanácsadójának, akik Grönland esetleges megvásárlásának lehetőségéről beszéltek, pedig a dán kormányfő szólt vissza, amikor vasárnap fölkereste a szigetet. Frederiksen megismételte: a terület nem eladó.
