Megfizethetetlen – a leharcolt is

Török Erna

2019. augusztus 20., 16:23

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Már a telefonban felvilágosított az ügynök, hogy az első lakbér és az előleg mellett az ügynökségnek járó százalékot is azonnal ki kell fizetni. Ez az összeg nagy fejtörést okozott. De az ügynök cseppet sem zavartatta magát, hiszen ez már csak így van. Mindez magától értetődő, amikor valaki lakásbérlésre adja fejét. Jó, gondoltam, majdcsak kifizetem valahogy.
Habár zavart, hogy még a lakást sem láttam, de máris a pénz dolgára került a sor. Még azt sem tudom, megfelel-e vagy megint rám esik egy szekrényajtó mint a legutóbbi lakásnézésnél, és máris azon kell törnöm a fejem, ha kivenném, honnan teremteném elő a tulajdonos és az ügynök szent szövetségének az árát.
A kezdeti kellemetlenség ellenére a lakás elnyerte a tetszésemet. Annyiféle lakóalkalmatosságot láttam az utóbbi időszakban, hogy azt gondoltam, sosem találok már semmi kedvemre valót. Alapjában véve a legfőbb gond azzal van, hogy úgy érzem, ha már kénytelen vagyok a havi bevételem több mint felével más pénztárcáját tölteni, akkor legyen lakható ami kiadó. A baj pedig abban rejlik, hogy jelenleg a tulajdonosok, visszaélve az emberek kényszerhelyzetével, egyre magasabb árakért kínálnak egyre rosszabb állapotban lévő lyukakat a város különféle szegletében. Ellehetetlenült a luxus fogalma is mindeközben. Ugyanis átalakították: minden fényűzésnek számít, ami alapvető szükségletként merül fel, ha az ember különösebb zökkenők nélkül szeretne élni egy városi környezetben. Így hát magasabb a lakás bérletára, ha van benne légkondicionáló, mosógép, kétszemélyes ágy, tévé, mélyhűtős rész a frizsiderben, több ablak, rendesen záródó ablak, dupla ablak, szúnyogháló az egyik ablakon, roló, kád, szőnyeg és persze az elmaradhatatlan giccses, fölösleges dekorációelemek.

(Illusztráció – Pixabey.com)

Előbb érkeztem a helyszínre, hogy feltérképezzem a környéket. A fényképek alapján felismertem a kiszemelt lakás ablakait a háztömbök között. Leültem várakozni a közeli parkban, ahol pár perc elteltével egy fiatal férfi mellém szegődött. Elmesélte, hogy fogorvoshoz kell mennie, és hogy a falu ahonnan jön, kedves számára, de ott nincs munkalehetőség. Újvidékre nem költözne, mert túl magasak a lakásárak. Amíg mindezt megtárgyaltuk, az órámra néztem, indulnom kellett.
Ez alkalommal tetszett a lakás. Nem volt tökéletes, de megfelelőnek tűnt. Nem találtam benne olyan mértékű súlyos kellemetlenséget, amit magam nem tudnék helyrehozni kisebb barkácsolással és a bútorok átrendezésével.
Beléptünk tehát a lakásba, miután megjátszottuk, hogy elfogadható a tulajdonos és a bérlő jogán kialakított kezdeti viszony. Beszélgettünk az egyéb költségek összegéről, kinyitottuk az újonnan vásárolt ágyat, megbeszéltük a régi íróasztalok előnyét, a szőnyegek hátrányát (ezért olyan nincs is a lakásban). A tulaj beismerő pillantásokkal elmondta a fürdőszobába lépve, hogy sajnos azt nem sikerült felújítani. Kb. az ötvenes évekből származó feltöredezett, apró türkizkék csempék voltak a mosdó körül. Mozgott a talpam alatt a talaj, de mégsem zavart, gondoltam, lealkudhatok miattuk kicsit az árból. A helyiség főszereplője egy nagy állókád volt, amiben az ötven-hatvan év közötti tulaj lubickolhatott ifjan. A fürdőszoba közepén díszelgett ez az izgalmas példány, vaslábakkal és a sárgára koptatott belsővel. Mellé pedig egy sötét lyuk társult, ez a vízvezeték lenne. Kiváló csótánylift lehet belőle, ha nem tömöm be, gondoltam, miközben a tulaj már hátrált is kifelé, mondván, a fürdőszoba nincs a legjobb állapotban.

Folyt a mese tovább. A lakásban kiválóak a fényviszonyok. A konyhabútor azért tűnik piszkosnak, mert tiszta fából készült. Nem kedveli a műanyagot, ecseteli bőszen a gazda. Liftet is lehet használni, de azért külön fizetni kell. Garázs is van, azt használhatom ameddig szabad, mert idővel az is kiadásra kerül – nehogy veszteség érje a gazdát. A gyerekkor mozzanatai, a közeli park feltérképezése is része volt a mesének, mivel elmondta, hogy ebben a lakásban nőtt fel. Ez valahol tudatosult is bennem, még a kád mellett állva, a lyuk misztériumát kutatva. Elmondta azt is, hogy szentimentálisan kötődik ehhez a helyhez, ezért nem kell attól tartanom, hogy hirtelen a lakás eladása mellett dönt. Valószínűleg a garázshoz is érzelmes szálak fűzhették, ha már oly borsos áron adná ki. A lakbér ára is szóba került. Le szerettem volna faragni valahogyan az árból. Még a mondat végére sem jutottam, amikor a tulajdonos az ár emeléséről kezdett beszélni, a lakás különféle előnyeire hivatkozva. Restellte kicsit a kapzsiságát – hiszen mégis sokat fürdött abban a kádban –, de muszáj, mondja, a garzonlakások is már ennyibe kerülnek a városban, ezért ő sem adhatja olcsóbban. De nekem kiadja jutányosabban, mert csibészesen beismeri: utólag döntöttek az ügynökkel az áremelésről. Én pedig még a régi ár szerint feladott hirdetésre jelentkeztem.

Sejtettem! A nagy Honda motor mellett, a lakás előtt – amíg engem feltartottak a parkban – ők ketten arról diskuráltak, hogy a szóban forgó lakást jóval magasabb árért is ki lehetne adni.
S miután ezt elégedetten kifundálták, már csak részletkérdés és taktikai megfontolás volt, hogy velem ezt most azonnal, vagy később közlik.
A lakásban ugyanis az olcsóbb variációban állapodtunk meg. Mindenesetre gondolkodási időt kértem, hiszen számomra még az olcsóbb is drága. A lakásnézés után a lépcsőházban az ügynök ismét megszólalt. Felhívta a figyelmem, hogy abban az esetben, ha eldöntöm, kibérlem a lakást, még egy csekély összeget kell adnom neki azért, hogy a lakást kivegyék a hirdetések sorából. Ez már tényleg több volt a soknál! Kiszimatolták, hogy tetszik nekem a lakás!

Néhány óra múlva előálltak a legújabb feltétellel: két évig lakjak a lakásban, az első évben az olcsóbb ár fejében, a másodikban pedig a drágább lakbért kellene fizetnem. Nehogy túl nagy veszteség érje a tulajt.

Telefonálni már nem volt kedvem, csak egy üzenetet küldtem: nem veszem ki a lakást, mert hatványozottan érne a kár.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége