2024. március 19., kedd
HATÁRON INNEN ÉS TÚL

Vajon irigykedne Kőműves Kelemen?

Felvonóval a dévai vár maradványaihoz

Kereken 170 esztendővel ezelőtt, 1849. augusztus 14-én robbant fel „magos” Déva vára. A királyi és fejedelmi birtokot képező erődítmény ezután hosszú ideig romokban hevert, XX. századi restaurálásának üteme – mint azt a helybeliek szellemesen megjegyzik –, Kőmíves Kelemen legendáját idézte: amit raktak délig, leomlott estére/amit raktak estig, leomlott reggelre. A középkorban még bevehetetlennek ítélt sasfészek romjai/maradványa azonban így is igazi turisztikai látványosságot jelentettek, és jelentenek most is.

„A szabadságharc végén Dévát borzalmas katasztrófa érte. Augusztus 12-én Lüders orosz tábornok Stein csapatait Szászssebes és Déva közt megverte s a mieink Dévára menekültek.

A Bethlen-bástya a hegyormon

A Bethlen-bástya a hegyormon

Két nappal utóbb, augusztus 14-én a szikla vár 114 honvéddel a levegőbe röpült. E katastropha után másnap Stein a demoralisalt sereggel elhagyta Dévát, Lüders pedig még e napon megszállotta. Már akkor két napja múlt, hogy Világosnál porba hullott a magyar szabadságharc zászlaja s ennek híre átszáguldott Erdélyen is” – áll a korabeli feljegyzésekben.

Ennyiben persze nem szűnik meg Déva viharos története. A kúp alakú hegyen, a Maros partján, stratégiai helyen épült Erdély történetének fontos tanúja és tükörképe. Ókori erődítmények helyén IV. Béla építtette újjá, majd kettős funkciót töltött be: egyfelől fontos védelmi szerepe volt, másfelől az erdélyi alvajdák székhelyeként szolgált.

A XX. században persze lényegesen megváltozott a népballadában is megénekelt vár szerepe, a felújítási munkálatok pedig éveken, évtizedeken át szinte folyamatosak voltak. A vár mai képének kialakításához uniós pénzforrások kellettek. Jelenlegi állapotában szinte semmi sem utal arra, hogy középkori magyar várról van szó, még ismeretterjesztő táblák sem világosítják fel a turistákat. Júniusi ottjártamkor csupán a pénztár felirat szerepelt magyar nyelven a felvonó előtt, ezenkívül egy árva magyar hangot sem lehetett hallani, a látogatók zöme románul beszélt.

A több kilométer távolságról is jól kirajzolódó építmény megközelítését 2005 óta egy látványos telekabin, vagyis elektromos felvonó könnyíti meg. A 158 méter hosszúságával és a szintkülönbség figyelembevételével (160 m), Európa első ilyen típusú leghosszabb telekabinja volt. A telekabin 180 m magas szintkülönbségről indul és 342,65 m magasba vontat egyszerre 10–14 főt. A zárt járgány 2,5 perc alatt ér fel a várba, és impresszív látványban részesíti azokat, akik a magaslattól nem iszonyodnak, és megfizetik a kb. 1000 dináros belépőjegyet.

Persze falépcsőkön, gyalogosan is felkapaszkodhatunk a várba. A kúpszerű dombot csigaszerűen körbe-körbe járva haladhatunk lassan felfelé. Ugyanígy épült a vár is, csak épp a hegytetőn. Onnan lefelé indulva három kört tehetünk meg a beépített, illetve felújított egykori erődítményből. A hegyormon magasodó romok jelenleg a vármagot jelentő palotából, a déli szakaszt védő hengeres toronyból (Bethlen-bástya), valamint a robbanás okozta törmelékektől megtisztított falmaradványokból állnak.

Mondani sem kell, hogy a magaslatról fantasztikus kilátás nyílik a városra és a Maros völgyére. Nem tudni, mit láthattak Kőműves Kelemenék egykoron, de az számunkra ma is világos, hogy Székelyföld felé tartva Déva megkerülhetetlen hely, mint ahogyan a magyar történelemnek is megkerülhetetlen része.

Nyitókép: A Bethlen-bástya a hegyormon