Hongkongról és az ott fokozatosan elmérgesedő helyzetről tárgyalna Donald Trump amerikai elnök kínai hivatali kollégájával, Hszi Csin-pinggel. Kérdés, hajlandó-e a megszólított erre, hiszen Peking az Egyesült Államokat is felelősnek tartja az egyre nagyobb válságot okozó hongkongi tüntetésekért, amelyeknek végső esetben a hadsereg vethet véget. A különleges övezetnél páncélozott harcjárművek százait vonták össze.
Kína bánjon emberségesebben Hongkonggal, ha azt szeretné, hogy az Egyesült Államok csökkentse a vele szemben bevezetett büntetővámjait. Ha pedig abban is érdekelt, hogy Washington kereskedelmi megállapodást kössön vele, kezelje humánusan a hongkongi helyzetet.
A demonstrációsorozatot a kiadatási törvény módosításának tervezete indította el (Fotó: AP via Beta)
A részleteket Donald Trump egy személyes találkozón fejtené ki Hszi Csin-pingnek. A kínai vezetőnek szóló ajánlatot tegnap fogalmazta meg az amerikai elnök, aki szerint a megszólított képes „gyorsan és emberségesen” megoldani a hongkongi problémát.
Előzőleg az amerikai külügyminisztérium Hongkong autonómiájának tiszteletben tartására szólította fel Kínát. Közleménye rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a Fehér Ház „rendkívül aggódik” a hongkongi határnál tapasztalható „kínai paramilitáris mozgások” miatt. (Hírek szerint a Népi Fegyveres Rendőrség félkatonai szervezet legalább ötszáz páncélozott harceszközét vezényelték a térségbe. A járművekről Peking azt állítja, hogy egy korábban eltervezett gyakorlaton vesznek részt, amelynek semmi köze a hongkongi eseményekhez.)
Az USA külügyminisztériuma visszautasítja azokat a kínai vádakat, melyek szerint külföldi (elsősorban nyugati, illetve amerikai és tajvani) erők állnak a hongkongi zavargások hátterében. A tárca egyúttal „fokozott óvatosságra” figyelmeztette a városba utazókat.
A hétmillió lakosú Hongkong az „egy ország, két rendszer” elve alapján olyan demokratikus jogokat élvez, amelyekre Kína más részében nincs példa. A hónapok óta tartó tüntetések résztvevői azonban úgy ítélik meg, hogy Peking folyamatosan növeli befolyását a város irányításában, s ezzel párhuzamosan korlátozza ezeket a fontos demokratikus jogokat.
A demonstrációsorozatot a kiadatási törvény módosításának tervezete indította el. Bár a javasolt változtatásokat júliusban felfüggesztették, ám a tüntetők a teljes visszavonását követelik, továbbá sürgetik az általuk Peking kiszolgálójának tartott Carrie Lam hongkongi főkormányzó lemondását és a(z időnként kemény és durva) rendőrségi akciók kivizsgálását.
Külföldön közben egyre nő az aggodalom egy esetleges kínai katonai beavatkozás miatt. Sokan attól tartanak, hogy Hongkongban is megismétlődnek a Tienanmen téri események. A pekingi közterületen 1989-ben a hadsereg és a rendőrség brutális erőszakot alkalmazva számolt le a rendszerváltozást, de legalábbis több demokráciát követelő békés, főként fiatalokból és diákokból álló tüntetőkkel, akik közül sokan meghaltak a beavatkozáskor, sőt utána is.
Kínai szakértők jelenleg nem tartják valószínűnek a Tienanmen térihez hasonló rendcsinálást Hongkongban. Egy ottani vérfürdő túl nagy kockázattal járna, hiszen kivívná a külföld ellenszenvét és nemzetközi büntetőintézkedésekhez vezethetne. Túl sokba kerülne tehát Pekingnek, amely komoly vitában áll az USA-val, miközben megegyezésre törekszik vele.
Több elemző meg is jegyzi, hogy Hongkong ügye immár az amerikai–kínai kereskedelmi vita fontos részévé vált. Ha Kína aránytalanul nagy erőt alkalmazna, vagy félrekezelné a helyzetet, azzal már az USA-val kötendő kereskedelmi megállapodást veszélyeztetné. Persze nem lehet kizárni a hadsereg beavatkozását Hongkongban, ám ezt alighanem csak a legvégső esetben engedélyeznék a legfelsőbb szinten: ha az erőszak és a káosz túlságosan elhúzódna.
