Százhúsz évvel ezelőtt figyelemre méltó eseménynek adott otthont városunk. 1899. augusztus 27-e és 31-e között rendezték meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXX. vándorgyűlését. Ennek következtében Szabadkát valósággal megszállták a neves orvosok és kiváló tudósok. A rendezvényt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága szervezte. De mi is volt pontosan ez a rendezvény? Erre a kérdésre igyekszünk válaszolni mostani tárcánkban.
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságát 1841-ben alapították, és majdnem száz évig, 1933-ig működött. A társaság azt szerette volna elérni, hogy a magyar orvosok és természettudósok rendszeresen találkozzanak egymással, és közben megvitassák a tudomány legújabb eredményeit. Ennek érdekében vándorgyűlés-sorozatot indítottak útjára. Ez a rendezvény a maga korában az ország tudományos életének legfontosabb fóruma volt, és olyan mértékben megnövelte az érdeklődést a természettudományok iránt, hogy a társaság tagjai között tudhatta Kossuth Lajost és Jókai Mórt is. Először évente, majd 1876-tól kétévente tartották meg a gyűléseket, mindig más városban. Fennállásuk alatt összesen negyvenegy gyűlést tartott huszonnyolc vidéki városban, köztük Szabadkán is.
A Bácskai Hírlap 1899. március 31-ei száma adott hírt először arról, hogy a sorrendben 30. vándorgyűlésének városunk ad otthont. A társaság március 30-án Budapesten megtartott választmányi ülésén döntöttek az esemény időpontjáról és programjáról. Az ülésen részt vett városunk küldöttsége is, amelynek tagjai között ott volt Schmausz Endre, Szabadka főispánja, aki az az évi vándorgyűlés elnöke is volt egyben, Mamuzsics Lázár polgármester, dr. Csillag Károly, a Bácskai Hírlap felelős szerkesztője, valamint a város tudományos életének kiválóságai. A küldöttséget dr. Chyzer Kornél, a társaság központi választmányának elnöke otthonában fogadta.
A nagy eseményre pedig augusztus 27-én valóban sor került. A város utcáit aznap fellobogózták. Az ország jeles orvosai és természettudósai, élükön Chyzer Kornéllal, reggel hat órakor gyorsvonattal érkeztek meg Szabadkára. A jeles vendégeket egy Mamuzsics Lázár vezette fogadóbizottság várta, Szalay Mátyás főkapitány pedig üdvözlőbeszédet mondott. A kedves szavakra Chyzer Kornél válaszolt.
„Mi uraim ide tanulni jöttünk, mert meg vagyunk győződve, hogy az ország harmadik városában, amely rendkívüli áldozatokat hoz intézményeinek felállításával, csak tanulhatunk. Önöknek, akik erre nekünk alkalmat adtak, ezennel szíves fogadásukért leghálásabb köszönetünket fejezzük ki” – mondta a társaság választmányának elnöke.
A vendégek kék-fehér (a város színei) szalagos kokárdákat kaptak, amelyeket a gyűlés ideje alatt viseltek. A pályaudvaron megtartott fogadás után a tudósok a Pest szállodába vonultak, ahol a helyi és az országos tudományos élet tagjai találkoztak egymással. A vándorgyűlés hivatalos megnyitójára 11 órakor került sor az újonnan épült Főgimnázium épületében. Így az esemény avatóünnepség is volt egyben. A nyitóünnepség után előadások egész sorozatát tartották meg olyan fontos témákban, mint a közegészségügyi fejlesztések, vagy éppen, hogy a közigazgatás, hogyan harcolhat a szegénység ellen. Az öt nap alatt összesen nyolcvankét előadás hangzott el és a társaság 324 tagja vett részt a rendezvényen.
„A tudós urak, minden önteltség nélkül mondhatjuk, jól érezték magukat városunkban és egyik sem sajnálta meg azt a kis fáradságot amelylyel az ilyen kirándulás jár.
Az ország figyelme is városunkra irányult e napokban és az itt tartott hivatása magaslatán állott kongressus méltán kötötte le mindnyájunk figyelmét” – írta a vándorgyűlés végén a Bácskai Hírlap.
