2021. október 24., vasárnap

,,Amilyen a hívő közösség, úgy néz ki a temploma”

A gombosiak példát mutatnak közösségi vállalásból és adakozásból is

Elsősorban a helyi hívek adakozásának köszönhetően több mint egy évtizede folyamatos felújítási szándék fogalmazódik meg, gyűjtések szerveződnek, munkálatok zajlanak a környék templomai között az egyik legrégibb, 1773-ban épült gombosi Szent László király templomban. Ft. Verebélyi Árpád főesperes, helyi plébános beszélt a munkálatok okairól, fázisairól, a gombosi egyházközösség példás működéséről, összefogásáról:

A gombosi templom egy régi képeslapon (L. Móger Tímea felvétele)
A gombosi templom egy régi képeslapon

– Az 1960-as évek elején Csajkás Antal atya vezetésével végezték a templom felújítását, amelyet az 1963-as szkopjei földrengés részben tönkretett, végigrepedt az új festés. Még ha ezt később nem is korrigálták, a festés mindenhol elöregszik, elpiszkolódik, elszennyeződik. Különösen igaz ez a templomokra, ahol egyrészt folyamatosan sok ember megfordul, másrészt füst, pára, gyertya, tömjén hatásának van kitéve az építmény. A másik dolog, hogy a templom állapota a földrengés után olyan állapotba került, hogy mindez kezdte megbontani a vakolatot. Egy nagyobb darab le is szakadt a mennyezetből. A harangemelettel szintén jelentős problémák voltak. A zsalugáterek valamennyire védték az esőtől, de ha hideg volt és párás a levegő, attól folyamatosan korrodálódtak a fából készült harangszobák. Ezek elrohadtak, és a harangtartó gerendákat már alá kellett támasztani ahhoz, hogy ne szakadjon be. Hogy oda feljussunk, szükség volt állványozásra. Ha már fel kellett menni az állványzatra, akkor a templomfelújítás toronyrésze is sorra kerülhetett.

A felújítások megkezdésének közelebbi oka volt, hogy Gomboson az áramszolgáltatást az 1940-es évek tájékán vezették be, és a templomban ez az első hálózat volt használatban. Erre kötöttek lámpákat és más egyebet, és értelemszerűen a hálózat nem bírta a terhelést. Ide kapcsolódott a hangosítás problémája is, amelyet egyúttal szintén sikerült megoldani.

Ft. Verebélyi Árpád főesperes
Ft. Verebélyi Árpád főesperes

Van egy szólásmondás, miszerint amilyen a hívő közösség, úgy néz ki a temploma. A templom fontos helye és mutatója a közösségnek. Számomra a templom fogalma, a közösség egy szakrális, ünnepi termét, terét jelenti. Továbbá turizmus és sok egyéb más tekintetében is az a bevett értékrend, hogy a templom állapota a közösség egy mutatója. Ez a tény pedig különösen szemléletes, amikor eljövünk ide a szórványba, és látjuk a már nem működő egyházközségeket (pl. Militics), ahol lepusztult a templom. Ahol pedig elpusztult a templom, ott elpusztult a közösség is. Az ember életének nagy ünnepei általában a templomban történnek. Egy szakrális, ugyanakkor erősen közösségi tér, a nép közösségi ünnepeinek a tere a templom. Éppen ezért is fontos, hogy a kinézete megfelelő legyen. Amikor ez a fajta lelkipásztori igény találkozik a hívek igényével, akkor lehet valamit cselekedni, belefogni a felújításba. Hála a Jóistennek a gombosi emberek templom iránti szeretete előre vitte ezeket a folyamatokat. Ők megértették a fölkérést és cselekvően válaszoltak erre az akaratra. A templomfelújítás első körében interneten meghirdettünk egy gyűjtést a gombosiak és a faluból elszármazottak körében. Ebből került sor a villanyhálózat felújítására, mindez egy nagyobb összeget foglalt magába. Ekkor értük meg azt a fájdalmasnak is mondható tapasztalatot, hogy a faluból, a jobb élet és boldogulás reményében elvándoroltak adakoztak legkevésbé. A helyiek viszont végig állták a sarat és kitartóan adakoztak, gyakran fizikai munkával is segítették a felújítási folyamatokat. Ezután következett a festés, egyebek, sőt még tart is ez a fázisa a dolognak, de már funkcionálisan sokat tehettünk, a különböző reflektorokat és szükséges eszközöket rá lehetett már kapcsolni a hálózatra.

Miodrag Ivanovićra bízták a temlom faliképeinek felújítását (L. Móger Tímea felvétele)
Miodrag Ivanovićra bízták a temlom faliképeinek felújítását (L. Móger Tímea felvétele)

Később, hét-nyolc évvel ezelőtt, az akkori helyi közösség tanácsával karöltve a helyi adakozáshoz hozzá tudtuk rendelni a helyi járulékot. Ennek a helyi járuléknak és a hívek adományainak köszönhetően tovább haladhattunk. Egyébként, amikor a hívek adományairól beszélek, akkor folyamatos támogatásra kell gondolni. A gombosi emberek a szükségszerű kötelezettségek, az egyházközösségi járulék mellett rendszeresen külön adományok formájában járulnak hozzá az egyházközösség fejlesztéséhez. Úgy kell mindezt elképzelni, hogy akár a kisnyugdíjasok is, a maguk lehetőségeikhez mérten, száz, kétszáz dináronként próbálnak segíteni, hozzájárulni a közös célokhoz. Templomot sehol sem lehet az effajta gondolkodás nélkül felújítani, csakis, ha a hívek józanul gondolkodva úgy fogják fel a dolgot, hogy van ugye az egyházközségi járulék, de vannak a külön adományok, amelyekkel nem az egyházközség napi fenntartásához járulnak hozzá, hanem annak fejlődését segítjük elő. Ez az úgynevezett külön adomány, amelyet arra szánnak, hogy az infrastruktúra legyen fejleszthető. A gombosi embereknek megvan a kötelességtudatuk, egyfajta közös teherviseléssel gondoskodnak az egyházról, mellette évente van olyan igénye a helyi emberek többségének, hogy valamit még kiszorítanak azért, hogy az infrastruktúra fejlesztésére is legyen lehetőség. Mi ezekből a forrásokból tudunk meríteni, amikor templomot vagy plébániát újítunk fel. Mindez annyit jelent, hogy az elmúlt tizenkét évben szép számban voltak olyanok, akik ezt az érzékenységüket megélték és adakoztak.

A rosszul alkalmazott szigetelés okán felvizesedett a templom, ezt a problémát szintén orvosolni kellett. Itt próbáltuk bevonni a társadalmi munkába azokat, akik nem fizettek járulékot, a rossz szociális helyzetük miatt. Sajnos ez az akció nem járt sikerrel, társadalmi munkát is inkább az adakozók vállaltak. Ebből látszott, hogy az őszinte segítség, hozzájárulási szándék valójában csakis a jóakaraton múlik. Aki segíteni akar, az megtalálja annak módját.

L. Móger Tímea felvétele
L. Móger Tímea felvétele

Az oltár feletti rész hamarosan elkészül (L. Móger Tímea felvétele)
Az oltár feletti rész hamarosan elkészül (L. Móger Tímea felvétele)

A felújítások sorában a következő a harangok megújítása, illetve bővítése volt. Lehetőség adódott arra, hogy a szomszédos, nem működő, militicsi egyházközségből elhozzuk a jóval nagyobb méretű harangokat. Ezekkel bővítettük ki a gombosi harangok kapacitását, villamosítottuk a harangokat és a harangemeletet lebontottuk, a faszerkezetet teljesen lecseréltük, masszívabbra, vas szerkezetűre. Közben felújítottuk a templomajtókat, a sekrestyét lecsempéztük, a bútort felújítottuk. Ezt mind a helyi emberek segítségével.

Három évvel ezelőtt jelent meg a templombelső felújítására, festésére irányuló igény. A Szent László-év volt az az időszak, amikor felgyorsítottuk ezeket a belső felújítási folyamatokat. Az akkori búcsúra, zarándoklatokra szerettük volna stabil állapotba hozni a templombelsőt. A Szent László-év megnyitásakor jelen volt Pásztor István elnök úr is, ekkor merültek fel a helyi egyházközségi igények. Említettük az orgona rossz állapotát. Segítségének köszönve és különböző pályázatok útján fel is tudtuk újítani a százéves gombosi templomorgonát. Apró Tibor orgonaépítő teljes mértékben felújította, illetve visszaállította az eredeti állapotába a hangszert.

Tavaly felkértük Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátort, hogy a templom művészeti értékeit restaurálja, tisztítsa meg, és azokat a dolgokat, amelyeket újra kell faragtatni vagy egyéb javításokat eszközölni rajtuk, azt szakavatott kéz végezze el. Korhecz Papp Zsuzsanna elsődlegesen az oltárképet tisztította le. Ennek köszönhetően gyakorlatilag száz évvel meghosszabbítottuk az oltárkép élettartamát. Mindennel törődni kell. Ha az elődöknek sikerült az, hogy ilyen minőségű elemeket hozzanak, vásároljanak a templomba, akkor az a minimum, hogy nekünk gondot kell fordítani mindezek megőrzésére, fenntartására.

Az oltár előtti álványzatot nemsokáta lebontják és kezdődhet az oldalfalak festése (L. Móger Tímea felvétele)
Az oltár előtti álványzatot nemsokáta lebontják és kezdődhet az oldalfalak festése (L. Móger Tímea felvétele)

A templomban talán kissé gyengébb minőségűnek számítanak a falfestések, amelyek naiv művészek alkotásai. Egy komoly templomfestő cég alkalmazásához sajnos nincsen meg az anyagi keretünk. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezt a vonalat visszük tovább a felújítások során. Miodrag Ivanović remek munkát végez ezen a téren.

Ott tartunk most, hogy gyakorlatilag az oltár feletti részt befejeztük, egy bizonyos idő múlva elbontjuk majd az állványokat és kezdődik az oldalfalak festése.

Ebben a fázisban úgy hirdettük meg az adakozási lehetőséget, hogy bárki, akár ,,örökbe is fogadhat” egy szobrot, képet vagy oltárt és annak a felújítását vállalja. Azt kell mondanom, hogy rekordidő alatt elkelt a templomnak az összes ilyen tárgya, helye. Ezek elkészülése folyamatban van. A képzőművész a nagy szobrok egy részének felújítását elvégezte már, továbbá restaurálta a főoltárt. Az alsó rész még várat magára, gyakorlati okokból. Lényeg az, hogy az ,,örökbe fogadott” szobrok, tárgyak restaurálása folyamatban van.

Sok feladat vár még ránk a templom felújítása terén. Bízom abban, hogy kitart majd a hívek a segítőkészsége. Gondolok itt egyrészt például a templom ablakainak felújítására, hiszen jelentősen függ az ablakoktól a templom téli, illetve nyári hőmérséklete, a szellőztetés lehetősége stb. Aztán felmerült a templom fűtésének lehetősége is. Mindezek a jövőbeni igények és lehetőségek függvényei. Egyelőre majd a lefestett falakra felhelyezzük a lámpákat, reflektorokat, a díszlámpákat. Mindezek a folyamatok már nem égető fontosságú dolgok, de díszei lesznek a nagy múltú szakrális épületnek, amely nemsokára 250 éves lesz. Reményeink szerint a jeles évfordulóra végzünk a Szent László király templom teljes körű felújításával – hallottuk ft. Verebélyi Árpádtól.