Több mint 1,5 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet a szárazföldön az iparosodás kezdete óta, ez kétszerese a globális átlagnak, amely az óceánok vízfelszíne fölötti hőmérsékletet is magában foglalja – derül ki az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tegnapi, Genfben közzétett legújabb jelentéséből.
A Klímaváltozás és szárazföld című jelentésükben az ENSZ-testület tudományos szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy a világnak szembe kell néznie a szárazság, az erdő- és bozóttüzeknek, az örökjég olvadásának és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának kockázatával. „A hőmérséklet növekedésével az előre jelzett kockázatok egyre súlyosabbak lesznek” – figyelmeztetnek a kutatók, akik azt vizsgálták, milyen kölcsönhatásban van a globális felmelegedés és a földhasználat egy ártalmas körforgás révén.
Ez a körforgás felgyorsult. Egyre növekszik az emberek tányérján lévő ételeket is érintő klímaváltozás veszélye – hangoztatta Cynthia Rosenzweig, a jelentés egyik szerzője.
Az ember a Föld szárazföldi, jég által nem borított területeinek több mint a 70 százalékát használja közvetlenül, ezen terület mintegy negyedének állapota azonban romlott az emberi tevékenység miatt. Ha az emberek változtatnak táplálkozási, élelmiszer-előállítási szokásaikon és az erdőgazdálkodáson, megmenthetik a bolygót egy jóval melegebb jövőtől – hangsúlyozzák a jelentés készítői.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és más földhasználat az emberi tevékenység által előidézett üvegházhatásúgáz-kibocsátás 23 százalékáért felelős, alig kevesebbért, mint amennyi a személyautók, teherautók, hajók és repülők emissziójának rovására írható – derül ki az 53 ország 107 tudósa részvételével készített dokumentumból.
A kutatók növényalapú étrendet és kevesebb hús fogyasztását javasolják, ez ugyanis csökkentené az állatállomány miatti üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékét, és fenntartható használatra alkalmas földterületeket szabadítana fel.
Kiemelték az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló erőfeszítések fontosságát is. A becslések szerint az emberi tevékenységből eredő üvegházhatású gázok 8 százaléka származik azon élelmiszerek előállításából, amelyek vagy már el sem jutnak a fogyasztókhoz, vagy a szemétben végzik. Ez az előállított élelmiszerek 25–30 százaléka.
