Legkésőbb pénteken kiderül, felütötte-e már a fejét Szerbiában is az állatokra nézve végzetes afrikai sertéspestis (ASP), ugyanis akkorra lesznek meg a laboratóriumi elemzések eredményei – tudta meg a Politika.
Mivel fennállt a gyanú, hogy megjelent a súlyos, fertőző állatbetegség, Mladenovac (Belgrádhoz tartozó község) környékén néhány nappal ezelőtt leöltek több tucat házi sertést. Rabrovac faluból érkezett a bejelentés, hogy elpusztult egy állat, az illetékesek kivonultak a helyszínre, majd az Állategészségügyi Igazgatóság illetékes szolgálata elővigyázatossági intézkedésként ebben a faluban és a közeli Velika Krsnán is elaltatta a disznókat. A gazdáknak piaci ár szerint megtérítik a kárt.
Szerbiát gyakorlatilag körülvette az afrikai sertéspestis. Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában már jelen van, régóta tartanak tőle nálunk is az állattenyésztők, hiszen megjelenése nagy gazdasági veszteségekkel jár, megtizedelheti a sertésállományt. A határokon megszigorították az ellenőrzést, az illetékesek azt állítják, minden védőintézkedést megtettek, az országba be nem juthat a legegyszerűbb sertéshúsos szendvics sem. A farmokat és a vadászterületek illetékeseit ellátták megfelelő utasításokkal, az a legfontosabb, hogy az állatokat zárva tartsák, és rendszeresen fertőtlenítsék az ólakat.
Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy Szerbiában már két éve tilos a sertéshús-behozatal minden olyan országból, ahol észlelték a betegséget. A határon minden gyanús árut elkoboznak akkor is, ha olyan országból érkezett, amelyben még nem jelent meg a betegség. Szerbia a legtöbb sertéshúst Spanyolországból és Németországból importálja. A betegség itteni megjelenésének veszélye a miniszter szerint két fontos tényező függvénye.
– Attól függ, hol jelenik meg és mekkora körzetben terjed el. A legnagyobb veszély Románia felől fenyeget bennünket, hiszen 30 kilométerre van tőlünk a fertőzés, és tudjuk, hogy a vaddisznók a szárazhatáron vagy a Duna átúszásával behurcolhatják – mondta Nedimović. Milan Prostran agrárközgazdász bízik a megelőző intézkedések erejében, de, mint mondja, ha ezek mégsem mentenének meg bennünket, a betegség nagy kárt tehet a sertésállományban.
– A bolgárok például mintegy 170 000 házi sertést voltak kénytelenek leölni. Az előírás szerint ha csak egyetlen egyednél is felfedezik a vírus jelenlétét, azon a farmon minden állatot meg kell semmisíteni.
A házi sertések és vaddisznók heveny, lázas tünetekkel, vérzésekkel járó vírusos betegsége az emberre semmilyen veszélyt nem jelent. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznóhullában hónapokig fertőzőképes marad. A beteg állatok bágyadtak, étvágytalanok, olykor hánynak és hasmenésük van, fülük, farkuk kékeslilásan elszíneződhet. A vemhes kocák elvetélhetnek. A betegség ellen vakcina vagy gyógyszer nincs, terjedését csak a fertőződött állományok felszámolásával lehet megállítani. A házi sertésen és a vaddisznón kívül más állatot nem betegíthet meg az ASP.
