2024. március 29., péntek

Hol akadt el az Oroszországba irányuló gyümölcskivitel?

Sokkal nehezebben megy az export, kis mennyiségeket szállítanak, de az árak még azoknál a terményeknél sem javultak, melyekből kevés termett.

Az orosz felügyelőségek sokkal szigorúbban ellenőrzik a Szerbiából érkező gyümölcsszállítmányokat, mint korábban. Ennek egyik oka a nagy távolság, a hazai gyümölcs ugyanis átlagban 12 napot utazik Oroszországig, közben pedig jelentősen romolhat a minősége. Mint a šumadijai Topola felvásárlói mondják, a kivitelre szánt gyümölcsnek 75 százalékos érettségűnek, keménynek, jellegzetes színűnek kell lennie, a csumát is rajta kell hagyni. Kötelezően ellenőrizni kell, nem érte-e a termést moníliafertőzés, ami elsősorban a csonthéjasokat támadja, és rothadást okoz. A felvásárlók és az exportőrök most kötelesek a tesztelésre kijelölt parcelláról szüret előtt 10-15 nappal levenni 30 darab termést, és akkreditált laboratóriumban elvégeztetni a vizsgálatot. Minden moníliás termést szigorúan el kell különíteni. Szerbiában kivitelre van elegendő minőségi, a külföldi vásárló követelményeinek megfelelő gyümölcs; az idén eddig mintegy 200 tonnát szállítottak ki.

Ivan Glišić, a čačaki Agronómiai Kar docense a környék termelőitől úgy értesült, hogy gyengén megy a felvásárlás.

– Nem ismerjük ennek az okát, lehet, hogy kevesebb az exportőr, lehet, hogy a jégverés miatt nem felel meg a gyümölcs minősége, s az is lehet, hogy változtak a viszonyok a viszonteladók és a kiszállítók között, de azt is tudjuk, hogy a külföldi vásárlók megszigorították a kritériumokat. Az esős nyár miatt valóban nagyobb a rothadás kockázata, de senki nem mondta, hogy ez az, ami miatt nem kell a szerbiai gyümölcs. Jó lenne, ha a kiviteli láncolat résztvevői végre nyíltan közölnék, mi a gond, mi hátráltatja az idén a kivitelt – mondja Glišić. Mivel Oroszországba a korábbinál sokkal kevesebbet szállítanak, a gyümölcs nagy részét feldolgozzák, főleg pálinkát főznek belőle.

– Minden sokkal nehezebben megy, mint korábban, kis mennyiségeket exportálunk, még azoknak a gyümölcsfajtáknak az ára sem emelkedett, amelyekből kimondottan kevés termett. A földepertől és a cseresznyétől kezdve egészen a szilváig – mindegyiknél ugyanez a helyzet. Meglátjuk, mi lesz az almával és a körtével. Az még a jobbik eset, ha a megtorpanás a pillanatnyilag rosszabb minőség miatt következett be, ha viszont azért történt, mert meggondolatlan lépésekkel eljátszottuk a vásárlók bizalmát, és megszakadtak a kapcsolatok, akkor ez már a következő években is probléma lesz – nyilatkozta Glišić. Az eladás csökkenésére figyelmeztetett Zoran Keserović, az egyik legismertebb hazai gyümölcsészeti szakértő is.

– Nemrég Slankamenben tárgyaltak az érintettek, a termelőktől az exportőrökig mindenki ott volt. Fel kell tárnunk a visszaesés okait. 2017-ben 1,1 millió tonna gyümölcsöt termeltünk, tavaly már 1,4 millió tonnát, a kivitel értéke viszont 62 millió dollárral csökkent. A rendelet-e az oka, mely szerint csökkentették az Oroszországba szállítók számát, vagy pedig új minőségi szabványok felé kell fordulnunk? – tette fel a kérdést Keserović.

Emlékeztetőül: Nagyobb mértékben tavaly ingott meg a piac, amikor állami rendelettel 650-ről körülbelül 50-re csökkentették azoknak a cégeknek a számát, melyek Oroszországba szállíthatnak gyümölcsöt. Csak azok kaptak engedélyt, melyeknek 500 tonnánál nagyobb kapacitású tárolóik, hűtőházaik vannak. Az intézkedés az orosz növényegészségügyi felügyelősséggel való megbeszélések alapján történt, ők követelték a kiszállítók népes táborának lefaragását, hogy könnyebb legyen az ellenőrzés, és megakadályozhassák a törvénytelenségeket, pontosabban, a harmadik országokból vásárolt gyümölcsnek az orosz piacra való továbbadását, ami többször is előfordult.