2024. április 23., kedd

A bőr nem felejt

A korábbi évekhez viszonyítva az idei nyár tűrhetőnek mondható, legalábbis vidékünkön. Igaz, hogy volt egy-két kánikulahullám, amikor a hőmérő higanyszála felszökött 40 fokig is, de az időszakos esőzések kordában tartják a meleget. Mindettől függetlenül a nap perzselően süt, és nem kell ahhoz strandon süttetni a hasunkat, hogy leégjünk, hiszen már egy egyszerű séta alkalmával is komoly égési sérüléseket szerezhetünk. Ellenben, ha betartjuk az óvintézkedéseket, azaz délelőtt 11 és délután 3 óra között nem megyünk napra (ilyenkor a legnagyobb a leégés veszélye), továbbá naptejet használunk nem csak strandoláskor, hanem kirándulás és futás alkalmával is, elkerülhetjük a leégést. Természetesen a naptejnek rendelkeznie kell a bőrtípusunknak megfelelő fényvédelemmel, és azt is tudnunk kell, hogy a fürdéssel és az izzadással lekopik rólunk a kenőcs, ezért a krémezést meg kell ismételni!

Ha mindezen óvintézkedések ellenére leégünk (a bőrgyulladás a napfény hatását követően 3–6 óra múlva, főleg az esti, éjszakai órákban jelentkezik), az égés súlyosságától függően kezelni kell a vörös színben pompázó bőrünket. A világhálón többféle kenceficét és borogatást ajánlanak az égés kúrálására, de ezek többsége nem gyógyít, csak hűsít. Ezért mielőtt nekiállnánk házilag gyógyítani a napégést, olvassunk utána, mert akár árthatunk is vele.

A napégés kezelésére elsősorban a tejtermékeket ajánlják, és talán valóban az tűnik a legkézenfekvőbbnek, ha kikapunk a hűtőből egy tejfölt vagy joghurtot, és azzal kenegetjük feszülő, viszkető bőrünket, azonban mindamellett, hogy jólesően hűsítenek, és zsírtartalmuknál fogva enyhülést adnak, csak ideiglenes megoldásként jók, nem csökkentik a gyulladást és nem is regenerálnak. Mint ahogy az is csak pillanatnyilag csillapítja sajgó irhánkat, ha tej, kefir és méz keverékével készített langyos fürdőt veszünk. Ráadásul a víz kiszárítja a bőrt, amire ebben a helyzetben igazán nincs szükségünk, és ugyanez vonatkozik a szódabikarbónás vagy sós fürdőre is, így a legjobb, ha elkerüljük a kádban való lubickolást.

A jegelés is jó ötletnek tűnik, de a mélyhűtőből kivett zöldborsócsomagot még véletlenül sem szabad közvetlenül az amúgy is érzékeny bőrünkre helyezni, pláne jégkockát nyomni a lüktető felületre, mert akár fagyási sérülést is szerezhetünk a már meglévő, nap által okozott égési sérülés mellé. Ugyanígy kerüljük a gyógyteás borogatással való kísérletezést is, ha még nem próbálkoztunk vele korábban, hiszen nagyon rosszul járnánk, ha ilyenkor derülne ki, allergiásak vagyunk az összetevők valamelyikére, például a kamillára, amely fokozott viszketést vált ki.

Ha jót akarunk magunknak, akkor használjunk aloe verát vagy körömvirágot, mindkettőben számos hatóanyag található, amely csökkenti a gyulladást, csillapítja a fájdalmat és regenerálja a sejteket is. Azt mindenképpen tudnunk kell, hogy a felsorolt módszereket csak olyan enyhe leégésnél vessük be, amely magától is rövid időn belül meggyógyulna.

Mit tesz, ha leég a bőre?

Orvoshoz megyek: 4 (2,65%)

Saját magamat gyógyítom: 110 (72,85%)

Egy ideig nem megyek a napra: 37 (24,5%)

Amennyiben a napégés nagyobb bőrfelületet érint, és hólyagok is jelentkeznek, valamint láz és rossz általános közérzet kíséri, ne is próbálkozzunk a házi módszerekkel, hanem azonnal forduljunk orvoshoz. A fertőtlenítő, hámosító kenőcsös kezelésen kívül, súlyos esetekben akár antibiotikus kezelésre, sőt tetanusz elleni oltásra is szükség lehet.

Az, hogy a kúra hatására látszólag hegesedés nélkül meggyógyul a bőrünk, nem azt jelenti, hogy következmények nélkül megúsztuk. Hónapokkal, sőt évekkel később is megtapasztalhatjuk a napfény káros hatásait szeplők, apró pigmentfoltok formájában, amelyek örökre megmaradnak, és rosszindulatú bőrtumorok is kialakulhatnak.

Sajnos sokan még mindig félvállról veszik a napégés okozta veszélyeket, pedig lenne mitől tartani. Ebben közrejátszanak a napozással kapcsolatos tévhitek is, mint például az, hogy nem éghetünk le, ha felhős az ég, napernyő alatt és ruhán keresztül sem. Bizony leéghetünk, akkor is, ha borús az ég, mert az UV-sugarak 80%-a át tud törni a felhőkön, napernyő alatt, árnyékban is, mivel a homok visszaveri a fényt, és a ruha csupán annyi fényvédelmet nyújt a nappal szemben, mintha 5-ös faktorszámú krémmel kentük volna be magunkat.

Érdemes utánaolvasni, mielőtt ilyen sokkhatásnak tesszük ki a bőrünket, mert lehet, hogy mi a húsz évvel ezelőtti nyaralásból csak a gyönyörű strandra emlékszünk, de az emberi test legnagyobb szerve nem felejt.

Hogy mennyire fontos ez a testünket borító „védőréteg”, abból is látszik, milyen sok szólás és közmondás van az emberi bőrrel kapcsolatban: bőrébe is alig fér, bőrére megy, bőrét is lehúzná, bőrével fizet, félti a bőrét stb.

Fogadjuk hát meg a tanácsot, féltsük is nagyon, ne vigyük feleslegesen vásárra, különben megérezhetjük, milyen az, ha a végén a sajátunkkal kell fizetni.