2024. március 28., csütörtök

Naponta ketten halnak meg az utakon

Évről évre augusztusban történik a legtöbb szerencsétlenség

Júliusban 63 személy vesztette életét a szerbiai utakon, s ez már csak azért is aggasztó számadatnak számít, mert a korábbi években soha nem haltak meg ennyien az egyik legforgalmasabbnak számító hónapban, mint az idén. A közúti balesetek 2017-ben és 2018-ban is kevesebb halálos áldozatot követeltek: két évvel ezelőtt júliusban 51-et, tavaly 42-őt. Augusztus, sajnos, évről évre kritikusabb hónapnak számít a szerencsétlenségek száma szempontjából, ezért az illetékesek arra szólítják fel minduntalan a gépkocsivezetőket, hogy figyelmesen, az előírásokat betartva, maguk és mások életét vigyázva vezessenek. Két évvel ezelőtt augusztusban 54-en, tavaly 63-an lelték halálukat az utakon  szerencsétlenségek következtében. Az idei augusztus is rosszul kezdődött: csak az első három napban hatan vesztették életüket, egyikük még gyermek volt.

A Közlekedésbiztonsági Ügynökség jelentése alapján megállapítható, hogy szinte el sem múlik nap Szerbiában úgy, hogy valahol ne történne végzetes baleset. A statisztikai kimutatás különösen aggasztónak tekinthető, ha a június 25-e és július 29-e közötti intervallumot vesszük figyelembe. Ez alatt az idő alatt ugyanis 75 személy halt meg balesetben. Júniusban alacsonyabb volt a halálos kimenetelű szerencsétlenségek száma, 55-en hunytak el az utakon a nemkívánatos helyzetek következtében, a szám azonban túl gyorsan kezdett növekedni, s most már hatvan felett van az egy hónap alatt balesetben elhunyt utasok száma – mutatott rá Jasmina Milošević, az említett ügynökség vezetője a belgrádi Blic napilapnak adott nyilatkozatában. A statisztikai kimutatás szerint naponta átlagban ketten halnak meg a hazai utakon – tette hozzá az illetékes.

FÁRADTSÁG ÉS KÁNIKULA

Figyelembe véve az elmúlt évek adatait és az eddig ismert ideieket, megállapítható, hogy nagy a veszélye annak, hogy fekete betűkkel kell majd felírni az aktuális évszámot a halálos kimenetelű balesetek statisztikai kimutatásába.

– Rosszat sejtetnek az idei adatok. Láthatjuk a kimutatásokban, hogy minden évben augusztus a legveszélyesebb hónap. Ráadásul az idén már az előző hónapok is rekordokat döntöttek meg, s még csak most jön a legkritikusabbnak tartott időszak. Az évnek abban a szakaszában vagyunk, amikor a legnehezebbnek számítanak a közlekedési feltételek: magas a nappali hőmérséklet, forgalmasak az utak, sok motorossal találkozunk az utakon, egyre több fiatal vezet autót, többen utaznak egy gépjárműben, mint egyébként. Gyakoribbak a szórakozás, kedvtelés érdekében megtett utak is. Ilyenkor a megszokottnál több külföldi rendszámtáblával rendelkező gépkocsi halad át az országon, elsősorban az autóutakon – megint csak a nyári szabadságok miatt. A külföldről érkezők nem ismerik eléggé a hazai közlekedési feltételeket, s már eleve fáradtabban, sok kilométert megtéve lépnek be Szerbiába. Csökken a figyelem, és ez veszélyes nemcsak rájuk nézve, hanem az úton közlekedő hazai polgárokra is – fogalmazott Milošević.

SZÓRAKOZÁSBÓL TRAGÉDIA

Nyáron nagyon sok a fiatal áldozat, különösen az éjszakai és a kora reggeli órákban történnek meg velük a balesetek. Ezeket a legtöbbször a fáradtság, az alkoholfogyasztás és a rossz útviszonyok okozzák. Sok esetben veszíti el uralmát a jármű felett a fiatal vezető, s lerepül a gépjármű az útról, nekiütközik út széli jelzőlámpának, létesítménynek. A gépkocsikban általában többen is utaznak, a baleset potenciális áldozatainak a száma tehát eleve magasabb.

Augusztusban átlagban negyven százalékkal többen halnak meg az utakon, mint az év többi tizenegy hónapjában, a kimutatások szerint reggel öt és hat óra között hunynak el a legtöbben. Veszélyesnek bizonyult még a 12 és 14, valamint a 21 és 23 óra közötti időszak is. Hogy miért? Ennek ismét csak a fáradtság, a magas hőmérséklet, a figyelem csökkenése az oka.

A MEGELŐZÉS FONTOSABB A BÍRSÁGNÁL

A balesetek számának idei növekedése részben a megfelelő kampány elmaradásával is magyarázható – hívta fel a figyelmet a téma kapcsán Damir Okanović, a Közlekedésbiztonsági Bizottság elnöke. Mint mondta, a közlekedési törvény módosításával megfelelő előírások kerültek  a jogszabályba, ennek első eredményei azonban, ahogyan az az új szabályok esetében lenni szokott, csak fél év vagy egy év múlva mutatkoznak meg. Véleménye szerint többet kellene dolgozni a megelőzésen, a sofőröket ma már kevésbé izgatják a horribilis összegek, melyekkel az állam megbírságolhatja őket szabálytalanság elkövetése esetén. Mint mondta, a közlekedésbiztonsági képzésnek már az iskolában meg kellene kezdődnie.