GLÓBUSSZAL A VÁLLAMON (62.)

Antonioni sírjánál

Csermák Zoltán

2019. augusztus 4., 16:45

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A ferrarai temetőbe egy magyar emlék nyomán jutottunk el: a nagykiterjedésű sírkertben álló karthauzi kolostorban dolgozott haláláig Andreas Pannonius, a XV. századi magyar teológus és író. A szerzetest korának nagy gondolkodói között tartják számon, három latinul írt művét a vatikáni könyvtár őrzi. Miután megszemléltük a középkori épületet, széjjelnéztünk a temetőben is. A szépen gondozott parcellák kápolnaszerű kriptái a mediterrán nekropoliszok hangulatát idézik. A ferrarai nobilitások egy patkó alakú oszlopsor alatt pihennek. Az ott nyugvó hírességek listájáról két nevet emelnék ki, a Párizsban alkotó Giovanni Boldini impresszionista festőjét és Michelangelo Antonioni olasz filmrendezőjét.

Az elsőről keveset tudtam, viszont Antonioni ifjúságom egyik legnépszerűbb filmese volt, a Nagyítást és a Zabriskie Pointot legalább kétszer megnéztem.

A Nagyítás kitárta előttünk akkoriban a világot, az 1966-ban készült film a londoni miliőt, a fiatalok életét mutatta meg az itthoni beatnemzedéknek. Bámultuk a főszereplő fotós gazdag életvitelét és a szuper fényképezőgépeit, amikor nekünk csak Zorkij vagy Pajtás gépre futotta. Életérzést sugallt, amikor a beatkoncert végén a szólógitáros kettétöri hangszerét és a rajongók közé dobja. Thomas, a főhős megszerzi, s menekül a darabbal, a plebs meg üldözi. Mikor már lerázta a falkát, a feleslegessé vált szerzeményt hanyag mozdulattal dobja egy szemetesbe. Természetesen a sikamlósabb jelenetek is felkeltették kamaszként érdeklődésemet. A film később átvedlik krimibe, a kinagyított fotón jön rá a főhős egy bűntényre. Talán ennek nyomán vettem Moszkvában az UPA–5 típusú nagyítómat, de hiába dolgoztam vele éjjeleken át a fürdőszobában, sajna én semmilyen vétségre nem derítettem fényt.

Az 1970-ben készült Zabriskie Point, az ugyanebben az évben bemutatott Eper és vérrel együtt (Stuart Hagmann rendezte) az akkori pártállam támogatott kategóriájába tartozott. A szigorú cenzorok inkább elnézték a felnőtteknek szóló filmkockákat, hogy felvilágosíthassák a magyar ifjúságot: Amerikában sem minden fenékig tejfel, a jóléti társadalom velejéig romlott. Itt a főhős igazi lázadó, egy diáktüntetésen kerül gyilkosság gyanújába. Menekül önmaga és a rendőrség elől, közben szerelem szövődik a filmvásznon, s ezután természetesen tragikus vég következik. Számomra a film azért is érdekes volt, mert abban az évben jártam először Amerikában, s a kint töltött hat hét meghatározó időszaka volt életemnek; a mozit itthon az Amerikát látott szemüvegén keresztül nézhettem.

A Mestert 94 éves korában ragadta el a halál, egy napon hunyt el Ingmar Bergmannal, a világhírű svéd filmrendezővel. Sírja belesimul a többi előkelő kripta közé, a rács mögött mindig van virág.

 


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége