Nagyon csekély azoknak a száma, akiknek az emlékeiben még él annak a kis bánáti falunak, Terjánnak az emléke, melyet ismeretlen okok miatt elárvereztek. A Csókától néhány kilométerre lévő település lakossága folyamatosan fogyott, többek között politikai okok miatt is, majd a 224 lakossal, 54 háztartású, elnéptelenedő falut 1954-ben végleg fölszámolták és a még ott lévő lakosokat beköltöztették Csókára. Azok közül a személyek közül, akiknek az emlékeiben még ma is tisztán él a kis bánáti falu története, a hétköznapok, az ünnepek, az utcákon totyogó libák, a dohányszedés, vagy az öt km-es séta, ami az iskolába vezetett minden reggel, ők meséltek emlékeikről.
Az Elárverezett jövő című dokumentumfilm első bemutatóján telt ház volt a csókai Móra Ferenc MME-ben(Szabó Nóra felvétele)
A csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesületben bemutatott dokumentumfilm vetítése előtt Zombori Csaba, Csóka község alpolgármestere is köszöntötte a vendégeket, aki megjegyezte, hogy 2018-ban, alpolgármesteri kinevezésének évében felkereste Varga János, miszerint ki lehetne-e takarítani a terjáni temetőt. Így kezdődött a már nem létező faluval való foglalkozás.
– Ezek után közösen jutottunk el addig a keresztszentelőig, amelyre a terjáni temetőben került sor, valamint addig a megemlékezésig, amelyet tavaly tartottunk meg – mondta Zombori Csaba, aki hozzátette, hogy a Móra Ferenc MME-nek, a Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Tartomány Oktatási Titkárságának is sokat köszönhetnek, mind a temető rendbetétele, mind pedig a 2018-ban állított kereszt felállításában.
Terján története így jobban előtérbe került, érdekes kutatás vette kezdetét. Bálint Csaba, az Elárverezett jövő című dokumentumfilm alkotója kezdett el foglalkozni a történettel.
– Mindenképpen az érzelmi szálakat tartottam a legfontosabbnak, azt akartam középpontba állítani. A történelmi résznél voltak fekete foltok, amik talán még most sem teljesen világosak, viszont az érzelmi része, a kötődés az nagyon tiszta és ha van erőssége a filmnek, akkor az mindenképpen az – mondta a dokumentumfilm alkotója, aki mesélt a film születésének körülményeiről is. – A Pannon TV főszerkesztője felfedezett egy pársoros anyagot Terjánról, egy apró újságcikket. Jobban ráközelítettünk a témára és rájöttünk, hogy egy film alapját is képezheti. Elkezdtünk foglalkozni vele, interjúkat leszervezni, helyszínre járni, stb. Bő negyven perces beszélgetéseket készítettem, ahol nem korlátoztam az alanyokat. Ezek később tematikára lettek bontva, kulturális élet, mezőgazdasággal való foglalkozás, stb. – folytatta az alkotó.
– Az emberek, amikor ’54-ben beköltöztek Csókára, még évekig visszajártak vízért – mondta Csonti András csókai helytörténész, aki ezzel is azt az erős kötődést érzékeltette, ami az egykori terjániakat csöppnyi, hivatalosan már nem létező falujukhoz kötötte.
Az ötven perces kordokumentum egy olyan, keveset emlegetett vajdasági történetet dolgoz fel, amely nemcsak a környékbelieknek, hanem bárki számára megérintő lehet, de főleg azoknak a személyeknek, akik lakói is voltak. Kalmár András, Mészáros Julianna és Tóth Piroska volt terjáni lakosok mesélnek a filmben az egykori, ottani életről.
A film első bemutatóját július 25-én, csütörtökön láthatták a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székházában, ahol telt ház várta az alkotókat. A film elkészültében a következő személyek működtek közre:
Szarapka Szabolcs – operatőr, Mohácsi Huba – ötlet, Bálint Csaba, Vadlövő Gabriella – narráció, Szűgyi Dávid – vágó, Miskolci Rolland, Guci Dávid – grafika.
A megjelent vendégek között volt Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Kormányos László tartományi képviselő, Oláj Tibor Csóka község képviselő-testületének az elnöke is.
Aki lemaradt a csókai bemutatóról, az szeptemberben, a Pannon TV műsorán is megtekintheti a filmet.
