Magyarország gazdasági növekedése szorosan függ a szomszédos országok piacainak helyzetétől, az export jelentőségétől, s ebben a tekintetben Magyarország számára is rendkívül jelentős a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program, mely javítja a szomszédos piacok helyzetét – jelentette ki Kiss-Parciu Péter határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes magyar államtitkár a romániai, székelyföldi Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor kerekasztal-beszélgetésén. Az elmúlt három évben 110 milliárd forint értékben történtek beruházások a gazdaságfejlesztési kezdeményezés révén – mutatott rá –, s ennek nagyjából a fele volt vissza nem térítendő támogatás. Ez azt jelenti, hogy minden egyes forintot sikerült megduplázni.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője közölte, a program már eljutott addig, hogy segítségével termékeket állítanak elő, így az exportfejlesztés minden lehetősége adva van (Ótos András felvétele)
A beszélgetésen elhangzott, hogy a Muravidéken a mezőgazdasági pályázatok a legnépszerűbbek, Erdélyben ezek mellett még az idegenforgalmi kiírások. Kozma Mónika, az erdélyi Pro Economica Alapítvány megbízott ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Székelyföldön hetvenmilliárd forintos támogatási igény mutatkozott, a magyar kormány az eddigiekben 25 milliárd forintot irányított ebbe a régióba.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a vajdasági eredményekről számolt be, s ezt példaértékűnek minősítették a fórum résztvevői. Elmondta, a program már eljutott addig, hogy termékeket állítanak elő segítségével, tehátaz az exportfejlesztés minden lehetősége adva van. Három év alatt tíz és fél ezer projektumot hagytak itt jóvá, 250 millió euró értékben ruháztak be, ennek 40–45 százaléka volt vissza nem térítendő támogatás. Sikeres magyarkanizsai és martonosi beruházásokra is kitért, az utóbbi településen működő Telek Paprika osztrák és német piacra szállít, de tervei között szerepel a Japánban való megjelenés is. Olyan jelentős cégek is a rendszer részét képezik mint amilyen a Gebi vagy a Masterplast – említette. Szabadkán megnyílt az IT szektor kivitelének további erősítését lehetővé tevő Digital Hive központ, amelyben fiatal programozók kaptak munkát.
Joó István, az export növeléséért felelős helyettes magyar államtitkár ismertette, hogy 2018-ban 105 milliárd eurót tett ki a magyar árukivitel. Időközben elfogadták a Nemzeti Exportstratégiát, melynek egyik célja ötven százalékkal növelni a kis- és középvállalkozások részvételi arányát az exportban, gyarapítani az Európai Unión kívüli termékkihelyezést 2030-ra. Nyugat-balkáni befektetési programot hagyott jóvá a magyar kormány – ismertette –, ami Szerbiát is érinti, célja a közös cégek, beruházások létrehozása. Kezdetben hárommilliárd forintot költenek a programra, a teljes keret tízmilliárd. Ezenkívül Szerbiával közösen hulladékfeldolgozási program is indul.
