A Családtámogatás a nemzetpolitika fókuszában címmel tartott Tusványoson előadást Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára. A beszélgetést Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője moderálta.
Ótos András felvétele
Potápi elmondta, 2010 óta Magyarországon radikális változás történt a nemzetpolitikai intézményrendszerben, amely immár számtalan sikert eredményezett. 2014-ig a keretrendszer megalkotása volt az elsődleges a kettős állampolgárság bevezetésével, az alaptörvény módosításával és a külhoni magyarok szavazati jogának megadásával. 2014 után inkább a gazdaságfejlesztés került a központba, amellyel a szülöföldön való megmaradást és boldogulást kívánta elérni a kormány. A Kárpát-medencei térség magyarságának egységes kulturális, gazdasági, oktatási rendszerben megerősödhet az identitása is, ami alapja lehet a magyar családok, ezáltal a nemzet, a közösségek gyarapodásának.
Az államtitkár felhívta a figyelmet az intézményrendszer megerősítésének fontosságára, kiemelve, hogy immár 5000 külhoni magyar intézmény programját támogatják. Fontos az óvoda- és bölcsődefejlesztés és támogatás, működtetés, ezzel együtt pedig a szakképzés elősegítése. Erre a célra 1,2 milliárd forintnyi forrást költöttek el. Alapvető jelentőségű a vállalkozások megerősítése, Potápi szerint a külhoni térségben főleg a kisvállalkozásokra helyezik a hangsúlyt. Külföldre való nyitás esetén a legelőnyösebb az anyaországi vállalatokkal való kapcsolat keresése, ami hosszú távú célként az egységes Kárpát-medencei gazdasági térség létrehozását jelenti.
A magyar nemzet alapja az erős identitású, megfelelő intézményrendszerrel támogatott magyar családok a külhonban is – hangsúlyozta Potápi. Ennek érdekében tartották meg tavaly a Családok Éve programot, amely keretében kb. 6500 családot értek el, és 10 000 határon túli gyereket tudtak támogatni.
Az államtitkár kifejtette, a magyar jövő záloga a gyerekekben, a fiatalokban rejlik. Eddig 6600 babacsomagot osztottak ki, s ennek korántsem csak az anyagi része a fontos, hanem a gesztus, amelyből a fiatal családok felismerik, hogy a kormány odafigyel rájuk, támogatja őket. Az is egy törekvés, hogy a határon túli gazdasági pályázatokat családközpontú szellemiséggel fogalmazzák meg.
Potápi végül felhívta a figyelmet a 2020. évre, amelyet a parlament elsöprő többséggel (166-5-1 tartózkodás) megszavazott a Nemzeti Összetartozás Évének, ennek keretében az anyaországi és a külhoni magyarok számára is előremutató lehet az egymáshoz fordulás, a napi vitákon való felülkerekedés, hiszen ez is feltétele az egységes magyar nemzet megtartásának.
Illés Boglárka rámutatott, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és az EMMI jó együttműködést folytat. Illés szerint az 1981. év volt az első, amikor a magyarság fogyni kezdett, s a minisztériumban ezt a folyamatot próbálják megfordítani. A kutatások szerint a magyar fiatalok túlnyomó többsége hagyományos családmodellben gondolkozik és kettő vagy több gyereket szeretne vállalni, az EMMI-nek pedig az a feladata, hogy elhárítsa az akadályokat ez elöl. A helyettes államtitkár is hangsúlyozta az intézményrendszer és a különféle ösztönzők, például a GYED, az anyatámogatási program vagy a babakötvény fontosságát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az átalakult társadalomban lényeges megoldani a leendő szülők tanulmányainak, karrierjének és családvállalásának összehangolását. Illés szerint az a cél, hogy a szülők – elsősorban az anyák – ne kerüljenek választási kényszerhelyzetbe a családvállaláskor, mind az anyaországban, mind a külhonban.
A helyettes államtitkár három adattal, illetve célkitűzéssel zárta beszámolóját. Elsőként elmondta, a jelenlegi 1,5-ös termékenységi rátát a kormány intézkedéseivel 2030-ig 2,1-re szeretnél növelni. Ehhez kapcsolódó bíztató fejlemények, hogy másfélszeresére nőtt a házasságkötések száma, és jelentős mértékben visszaesett az elmúlt időszakban a válások száma.
