Petíció aláírásával követelik az önkormányzattól a jégelhárító rakétaállomások felújítását és aktiválását Péterrévén a gazdák, akik úgy vélik, a szükségesnél jóval kevesebb rakétát állítottak a péterrévei határ termésének a jégveréstől való megóvásának a szolgálatába.
A jégvédelmi rendszer működtetése az önkormányzatoktól a belügyminisztérium hatáskörébe került, és ennek a rendszernek az egyik központja a bajsai radarközpont, ahonnan 16 község – közöttük Óbecse – csaknem 160 jégvédelmi rakétakilövő állomását koordinálják. A jégvédelem óbecsei helyzetéről Anđelko Mišković, a városi tanács mezőgazdasággal és falufejlesztéssel megbízott tagja nyilatkozott lapunknak.
– A jégvédelem szigorú előírások szerint működik. Mi a bajsai radarközponthoz tartozunk, és az önkormányzat feladata a kilövőállomások karbantartása. Miután a PIK Mezőgazdasági Kombinát több területről is visszavonult, sok rakétaállomás maradt felügyelet nélkül a községben, így a valamikor 11 aktívból ma már csak 5 vagy 6 működik. Évek óta problémát jelent az, hogy senki nem akar szolgálni a meglévő állomásokon sem, amelyek fél éven át 24 órás ügyeletet igényelnek. A gondot tetézi az, hogy a törvény is megköti a kezünket e tekintetben, mert nem szerződtethetünk erre a munkára olyan személyt, aki máshol is alkalmazásban áll, ráadásul borzasztóan kevés pénz jár ezért az összetett munkáért: az önkormányzat évente összesen 20 000 dinárt ad érte, a Köztársasági Hidrometerológiai Intézet további havi négyezret. Mi minden évben beszerezzük a rakétákat a község aktív állomásaira, ezekből most egy van Péterrévén. A petíció semmit nem ér, ha maguk a gazdák helyben nem vállalják fel ezt a feladatot – jelentette ki Mišković.
A tanácstag elmondása szerint nem csak Szerbiában, de más országokban is vita tárgya a jégvédelmi rendszerek gazdaságossága. Mišković azt állítja: a fejlettebb országokban ezt a területet is ma már inkább biztosítással fedik le a gazdák, mert ez jobb és olcsóbb megoldás a jégvédelemnél.
Jugoslav Nikolić, a Köztársasági Hidrometerológiai Intézet igazgatója tavaly októberben beszélt arról, hogy a szerbiai és a tartományi kormány a jégvédelmi rendszer mellett jégvédelmi hálók beszerzésének a támogatásával és biztosítási szubvencióval is támogatja a gazdákat. Ekkor mondta el azt is, hogy megkezdődött Szerbiában a jégvédelmi rendszer automatizálása, amely az elkövetkező néhány évben az egész ország területére kiterjed – szerinte ezzel nem csak a „szubjektív tényezőket” lehet kiküszöbölni a rendszerből, de a nagy számú állomásról kilőtt kis hatótávolságú rakéták helyett kevesebb állomásról indított, de nagyobb hatótávolságú rakétákkal lehet majd dolgozni, amelyeket a radarközpontok fognak kezelni. Ez az újítás 25 millió euróba kerül.
Az elmúlt három évben több mint 6,2 milliárd dinárt tettek ki a jégkárok Szerbiában, ebből a mezőgazdaság 5,8 milliárd dináros kárt szenvedett el.
