SZABADKAI HISTÓRIÁK

Petőfi, az eretnek

Patyi Szilárd

2019. július 19., 14:07

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A történelmi személyiségek megítélése gyakran változik. Sokszor előfordul, hogy a tegnap hőseiből a ma elrettentő példái lesznek, vagy éppen a tegnap még szidott személyt a ma ünnepségein dicsőítik. Vannak azonban kivételes egyének, akiknek életműve a történelmi változásoktól függetlenül mindig pozitív példaként szerepel a tankönyvekben. Ilyen például a forradalmár költőnk, Petőfi Sándor, akinek a Nemzeti dalt is köszönhetjük. Sajnos városunk történetében akadtak olyanok, akik szerint pont Petőfi a vállalhatatlan történelmi személyiség.

Történt ugyanis, hogy a szabadkai ifjúság 1899 júliusában arra készülődött, hogy méltóképpen megemlékezzen Petőfi halálának ötvenéves évfordulójáról. A megemlékezés gyorsan a helybeli lapok címlapjára került, no nem azért, hogy beszámoljanak a szervezőmunka részleteiről, hanem mert egy nagy botrány kerekedett az ügyből.

„Mamuzsits Mátyás prépost plébánost ujabb tanujelét adta nagy hazafiságának. A helybéli egyetemi ifjak július 31-én Petőfi gyászünnepélyt rendeznek. Az ifjuság kiküldöttei megjelentek a prépostnál és kérték, hogy a fenti napon gyászmisét tartson. A prépost ur kijelentette, hogy ő Petőfi emléknek nem tart gyászmisét, mert eretnek volt, akkor tartana, ha nem Petőfi, hanem a Segesvárt elesett honvédeknek szólna a gyászmise, ezek között volt bizonyára kath. is. A megjelent ifjak megbotránkozással hagyták ott a prépost urat és a Szent Ferenc-rendi szerzetesekhez fordultak, a hol örömmel teljesítették kérelmüket” – olvashatjuk a Bácskai Hírlap július 26-ai számában.

A tudósítás mellett a névtelen szerző a véleményét is kifejtette az ügyről.

„Az egész ország ünnepelni fogja a napokban Petőfi emlékét.

Nem zárkózik el ettől az ünnepléstől senki sem és még a politikai faktorok is kiadták a jelszót, hogy Petőfi emléke nem egyeseké, nem pártoké, hanem az egész országé, kit egyformán ünnepel szegény és gazdag, magyar ajkú és nem magyar ajkú, kormánypárti és ellenzéki.

Aki nem osztozik azokban az érzelmekben, amelyek Petőfi emlékéhez fűződnek, az nem magyar ember, az nem fia ennek a nemzetnek” – írta a szabadkai hírlap.

Végül még hozzáteszik, hogy Mamuzsits Mátyás „a magyar Hymnust már kitiltotta a templomból”.

A Bácskai Hírlap július 28-ai számában újból foglalkozik a botránnyal, ugyanis az újság szerint „akadnak olyan emberek is akik védelmükbe tudják venni a prépost plébánosnak azt a minősíthetetlen argumentálását, amelylyel az istentiszteletért hozzá forduló ifjakat fogadta”. Ebből a cikkből újabb részletek is kiderülnek az ügyről.

„De minden félreértést kikerülendő, elmondjuk, ezúttal, hogy tulajdonképpen mit követelt a prépost ur a az ünnepélyt rendező ifjúságtól.

Nem kevesebbet, mint azt, hogy a plakátokon világosan kiírva legyen az, hogy a rendezendő istentisztelet Petőfire nem vonatkozik – Petőfit nem illeti – mert Petőfi eretnek volt. Nagyon természetes, hogy az ifjúság sokkal önérzetesebb volt, semhogy a Petőfi ünnepélyt így elcsúfítani engedte volna” – tudhatjuk meg az írásból.

Végül a lap keserűen megjegyzi:

„Ez csak Szabadkán lehetséges, a hol a magyar hymnust is kitiltották a templomból, ahol Mamuzsits Mátyás az ő felfogásával nem áll egyedül, – ahol még akad kabátos ember, aki helyesnek tartja azt, hogy hízelkedésével az aprokat szolgálja, amikor a nemzet nagyjai ellen ízléstelenséget követ el.”

A botrány híre még a neves fővárosi napilap, a Budapesti Napló július 27-ei számában is megjelent, és keltette nem éppen jó hírét városunknak. Mi emlékezzünk meg méltóbban Petőfi halálának közeledő százhetven éves évfordulójáról!


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége