Az év első felében az állam még 199 objektumot származtatott vissza az egykori tulajdonosoknak: 111 üzlethelyiséget, 43 lakást és 45 épületet. Néhány nappal ezelőtti adatok szerint a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség eddig összesen 6705 objektumot, ebből 4647 üzlethelyiséget, 999 lakást és 1059 épületet adott vissza az egykori tulajdonosoknak, illetve leszármazottaiknak. Az idén hat hónap alatt további 84 hektár, 56 ár és 51 négyzetméter üres építési területet juttattak vissza a megkárosítottaknak, így már összesen 432 hektár, 96 ár, 33 négyzetméter telek került vissza a tulajdonukba. Az Ügynökség adatai szerint csak az idén 256 hektár, 22 ár és 23 négyzetméter erdős területet adtak vissza, és így összesen már több mint 5638 hektár erdőt származtattak vissza. A szántóföldeket illetően a 2019-re vonatkozó adatok szerint júniussal bezárólag több mint 11 716 hektárt juttattak vissza, eddig összesen pedig 51 750 hektár, 66 ár és 17 négyzetmétert.
Az utóbbi fél évben a legtöbb mezőgazdasági földterületet Vajdaságban származtatták vissza, főképpen Topolya, Óbecse, Szenttamás, Zenta és Törökkanizsa határában.
13 évvel ezelőtt az egykori tulajdonosok, illetve leszármazottaik beadványaikban összesen mintegy 100 000 hektár földet, 796 gyárat, 958 malmot, 1223 tanyát, 726 raktárt, 548 téglagyárat, 290 szállodát, 122 bányát, 107 nyomdát, 88 mozit, 42 vízerőművet, 12 vízimalmot, 3 hajót és 634 sírhelyet követeltek vissza.
A vagyon-visszaszármaztatásról rendelkező törvény szerint az államosított vállalatokat – közéjük tartoznak a bányák, de sok szálloda is, pl. az újvidéki Putnik vagy a belgrádi Beograd – nem lehet visszaadni az egykori tulajdonosoknak, ezeket a gazdasági vállalatok államosításáról szóló, 1946-ban meghozott törvény alapján vették el. Néhány ilyen létesítmény mégis visszakerült a visszaszármaztatást kérvényezőkhöz, mégpedig olyan esetekben, amikor a háború utáni tulajdonosok nem jogi, hanem fizikai személyek voltak.
A természetbeni visszaszármaztatásról szóló első határozatokat 2012-ben hozták meg, és mára az Ügynökség ezt a fajta vagyon-visszaszármaztatást csaknem befejezte. A leggyengébb eredményt a termőföldek visszaadásával érték el, és ez sok községben gátolja a tagosítás folyamatát. A törvény szerint annak a vagyonnak az értékét, melyet természetben nem tudnak visszaszolgáltatni, államkötvények formájában fizetik ki. A tavalyi törvénymódosítás szerint az államkötvények első részlete 2021. december 15-én esedékes.
Az állam a második világháború után elkobzott vagyon miatti kártalanításra kétmilliárd eurót szánt, egy-egy személy legfeljebb 500 000 eurót kaphat, függetlenül attól, hogy milyen értékű vagyonról van szó.
