Nem mindennapi termelési cikluson túl

Egy kilogramm búza termelési költsége 19,10 dinár – Jó állapotban a kukorica és a napraforgó

B.em

2019. július 17., 16:59 >> 2019. július 17., 20:46

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A búzatermesztők egy nem szokványos termelési cikluson vannak túl, ugyanis a vetőmagok talajba kerülése óta talán egyetlen hónap sem az átlagos időjárási körülményeket hozta, ami miatt az elmúlt időszakban talán a bizonytalanság volt az az érzés, ami leggyakrabban a hatalmába kerítette a termelőket.

Az őszi vetés körül még minden rendben zajlott, azt követően azonban egy száraz periódus következett, ami azt eredményezte, hogy a vetőmagok nem megfelelően csíráztak, és így a kelés sem volt ideálisnak nevezhető. Az ezt követő időszak tapasztalatairól Kiss Árpád, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnöke nyilatkozott lapunknak.

Az aratás befejeződött, a termés ára még bizonytalan (Fotó: Gergely Árpád)

– Mind a búza, mind pedig az árpa és a repce esetében elmondható, hogy az egész télen végighúzódó száraz idő nem tett jót a vetéseknek, és mindenki félt a várható gyenge terméseredményektől. A márciusi fejtrágyázás a szárazság miatt eredménytelen volt, és csak a költségeket növelte. A bokrosodás is elmaradt, sok helyen még májusban is látszott a talaj. A májusi esőzéseknek köszönhetően azonban a kalászok rendesen ki tudtak fejlődni, és valójában ez az, aminek köszönhetjük, hogy a termelési ciklus nem végződött teljesen tragikusan. A csapadék azonban azt is eredményezte, hogy az árpa érése későbbre tolódott, és összecsúszott a repce érésével.

– A repcére jellemző, hogy amint beérik, a becők hajlamosak rövid időn belül kinyílni, tehát a betakarításával nem lehet várni. Az árpa aratását azonban némileg tudtuk halasztani, és emiatt arra is volt példa, hogy július elején aratták az árpát. Emellett a folyamatos esőzések is hátráltatták az aratást. Az árpa közepesen termett, bár elmondható, hogy egy-egy táblán belül is nagy eltérések voltak attól függően, hogy az adott rész a dombon vagy éppen a völgyben fekszik. Korábban július tizedikére teljesen befejeződött az aratás, de az idei év úgy alakult, hogy még ma is vannak olyan búzatáblák, amelyek termését nem takarították be – fogalmazott Kiss Árpád.

A parasztegyesület elnöke emellett elmondta azt is, hogy a kései aratás azt hozta magával, hogy a gyomnövények megerősödtek a búzatáblákban, és aratás alkalmával bizony nagy gondot okoznak, és rontják a termés minőségét. Éppen ezért több termelő deszikkáláshoz folyamodott, vagyis olyan szerekkel permetezték be a vetéseket, amelyek kényszerérést generálnak a gyomoknál. Ez a módszer a napraforgónál már bevett eljárásnak tekinthető.

Ami a hozamokat illeti, beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy a búza esetében is hullámzó terméseredményeket tapasztaltak.

– A termelők különféle terméseredményekről számoltak be, voltak olyanok, akik egy holdról több mint három tonna búzát takarítottak be, de olyanról is hallhattunk, akik mindössze hatszáz kilogrammot – nyilatkozta Kiss Árpád.

Kiss Árpád (Fotó: Benedek Miklós)

Beszélgetőpartnerünk szerint egyelőre nem történtek kifizetések, mivel a búza felvásárlási árát a mái napig nem határozták meg. A szabadkai Regionális Gazdasági Kamara mezőgazdasági bizottsága múlt héten kiadott közleménye szerint egy kilogramm búza termelési költsége 19,10 dinár, ami magában foglalja mind az agrotechnikai eljárások költségeit, a szükséges vegyszerek és műtrágyák árát, a különböző adókat, illetékeket és az egyéb kiadásokat egyaránt. Ugyanakkor arra is kitérnek, hogy ezen összeget kilogrammonként legalább két dinárral meg kell emelni, hisz csak így tudnak a termelők fejlődni és versenyképesek maradni. Kiss Árpád szerint a búza árának a piaci szabályokat kellene követnie, és nincs szükség arra, hogy központilag meghatározzák azt. Ugyanakkor a piaci szabályok, úgy tűnik, egyelőre nem tudnak érvényesülni, hisz a kivitel néhány viszonteladó kezében van, akik a saját igényeik, vagyis a saját bevételük figyelembe vételével irányítják az árak alakulását, és ezt a termelők is kénytelenek követni. Ennek köszönhető az, hogy a mögöttünk álló termelési ciklusban sokkal nagyobb területen termesztettek árpát, mint búzát. Előbbi piaca, különösen a sörárpa esetében, stabilnak mondható, és az árak is stabilabbak, hisz a sör exportja folyamatosan növekszik. Búzát a családi gazdaságokban már csak a vetésforgó miatt vetnek, hisz az alacsony állami támogatás miatt a búza nem tud versenyképes lenni az Európai Unióban megtermelt áruval, ami közrejátszik abban, hogy a vetésstruktúra nagy átalakulásokon megy át, és egyre csökken a kisgazdaságok száma.

A búza, az árpa és a repce termelési szakasza véget ért, de a határban továbbra is akadnak olyan növények, amik miatt aggódnunk kell. Kiss Árpád szavai szerint mind a kukorica, mind pedig a napraforgó esetében elmondható, hogy az elmúlt időszak változékony időjárása kedvezően hatott a fejlődésükre. Persze az elkövetkező időszak még tartogathat meglepetéseket, de úgy tűnik, a kukorica és a napraforgó pótolni tudja az őszi gabona gyengébb keléséből eredő terméskiesést.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége