Habár Emmanuel Macron francia államfő kétnapos látogatásának alkalmából Szerbia és Franciaország képviselői 22 államközi megállapodást írtak alá, a közvélemény érdeklődését elsősorban a belgrádi metró projektumának a megvalósításáról szóló szándéknyilatkozat csigázta fel. Egyrészt azért, mert a belgrádiakat immár negyven éve bombázzák a metró megépítéséről szóló ígéretekkel, másrészt pedig azért, mert az eddigi elmondások szerint egy 4 milliárd eurós projektumról van szó.
ÍGÉRET-TÚLTERMELÉS
Macron látogatásának első napján a Pénzügyminisztérium, továbbá a közlekedési, építésügyi és infrastrukturális minisztérium, valamint Belgrád város vezetésének képviselői a francia Alstom és Egis gazdasági társaságok képviselőivel tárgyaltak a metró kiépítéséről. Az elmondottak szerint az egyeztetésen a felek arra a megállapításra jutottak, hogy amennyiben sikerül gyorsabbá tenni a folyamatot, 2020 végén elkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok. Ez legjobb esetben négy évvel későbbi időpont ahhoz képest, amelyet Siniša Mali aktuális pénzügyminiszter 2014 októberében Belgrád polgármestereként helyezett kilátásba. A Danas belgrádi napilap emlékeztetett, hogy Mali akkor azt mondta: a belgrádi metró első vonalát 2016-ban kezdik el építeni. Még ugyanabban az évben – 2014-ben, csak valamivel később –, Mali már azt mondta, hogy a munkálatok 2018-ban kezdődnek. Amikor elérkezett 2018, Mali 2020-at jelölte meg a munkálatok megkezdésének az éveként, valamint azt mondta, hogy az első vonal 2022 végéig ki is épül.
A TYÚK DILEMMÁJA
Az tény, hogy a belgrádi metró egyelőre nem létezik, mint ahogyan az is tény, hogy a munkálatok mindeddig el sem kezdődtek, ám az szintén tény, hogy egyesek már utaztak a belgrádi metróval. Tavaly a belgrádi helyhatósági választások kampányának ideje alatt Siniša Malival az élen a Szerb Haladó Párt jelöltjei az Aleksandar Vučić pártelnök nevével, valamint a „mire kimondod, hogy metró, már itt is lesz” jelszóval díszített, metrónak álcázott autóbusszal utaztak az egyik jövőbeni metróvonalon. A képzelt metró utasai még menetjegyet is kaptak.
A Tanjug hírügynökség az egyesek által időutazásnak titulált kiruccanás alkalmával készített felvételén Mali azt mondja az utasoknak, hogy 2019 végén kiírják a versenypályázatot, majd 2020 első felének a végéig el is kezdődhetnek a munkálatok. Ezt a kampányrendezvényt követően Marko Dražić, a Njuz.net szatirikus hírportál egyik szerkesztője szerzői szövegében feltette a kérdést: „Mi volt előbb: a metró, vagy a metrójegy?”
JÓ TETT HELYÉBE…
Az érdekelt francia vállalatokkal való tárgyalást követően hétfői közleményében a Pénzügyminisztérium azt is kifejtette, hogy a kínai Power China gazdasági társasággal is folytatódnak a tárgyalások a metró projektumáról. Utóbbi vállalattal Szerbia korábban együttműködési megállapodást írt alá a metró kivitelezéséről. Arról, hogy pontosan hogyan lehet egymással összeegyeztetni – vagy mi alapján történik majd a választás – az érdekelt kínai és francia kivitelezőket, egyelőre senki nem nyilatkozott, mint ahogyan arról sem, hogy hogyan, miből tervezik a projektum finanszírozását.
A Transzparens Szerbia közleménye szerint igencsak aggasztó, hogy a projektum kivitelezéséről a tárgyalások a közbeszerzésekről, továbbá a köz-magán partnerségről és a koncesszióról szóló törvények rendelkezéseivel ellenben folynak.
– Habár a polgárok hozzászoktak ahhoz, hogy azok, akik a nevükben a hatalmat gyakorolják, közvetlenül, versenypályázat kiírása nélkül kötnek megállapodásokat a legjelentősebb projektumok kivitelezéséről az előre meghatározott külföldi kivitelezővel, a belgrádi metró kapcsán feltehetően egyre csak növekszik a zűrzavar a fejekben – fejtik ki a szervezet közleményében az N1 Tv összeállítása szerint.
A politikai és gazdasági elemzők emellett arról is meg vannak győződve, hogy Szerbia ellenszolgáltatás gyanánt bízhatja francia vállalatokra a metró kivitelezését, Franciaország politikai támogatásának a fejében. A gazdaság kéz a kézben jár a politikával, jegyezte meg ehhez kapcsolódóan Mijat Lakićević gazdasági elemző, akinek van egy olyan sejtése, hogy a francia fél elsősorban a vagonok és az egyéb felszerelés gyártásában érdekelt. Ennek értelmében megtörténhet, hogy Szerbia magát az építkezést a kínai vállalatra bízná, ám az már egyáltalán nem biztos, hogy utóbbi hajlandó lenne úgy beleegyezni a munkálatok kivitelezésébe, hogy azzal egyidejűleg nem lenne szükség a Kínában gyártott járművekre és egyéb felszerelésre, tette hozzá Lakićević.
A Pénzügyminisztérium közleményében mindehhez azt is hozzáteszik, hogy mindennek ellenére a kínai Power China gazdasági társasággal is folytatódnak a tárgyalások. Utóbbi vállalattal Szerbia korábban együttműködési megállapodást írt alá a belgrádi metró projektumának kivitelezéséről.
