2021. október 26., kedd

Színt vall a többség az uniós parlamentben

Bizonytalan kimenetelű szavazás várható Ursula von der Leyen EB-elnökjelöltről

Titkos szavazáson dönt ma az Európai Parlament (EP) arról, hogy támogatja-e az Európai Bizottság (EB) elnökének javasolt Ursula von der Leyent. Ha a többség rá szavaz, a német kereszténydemokrata politikus lesz novembertől az egyik legfontosabb uniós intézmény vezetője. Elképzelhető azonban, hogy elbukik, mivel az EP-ben több pártcsalád sem támogatja.

Nem lehet nyugodt az EP-ben esedékes mai szavazás előtt Ursula von der Leyen német védelmi miniszter, mert egyáltalán nem biztos, hogy a képviselők többsége támogatja az EB elnöki tisztségének elfoglalásában. A posztra a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács javasolta (a hónap elején), hosszú vita és alkudozás után. Kiválasztása nagy meglepetést keltett az EU-ban és parlamentjében, hiszen senki nem számított rá.

Lehet, hogy Ursula von der Leyennek ennél valamivel több támogató voks hiányzik majd a megválasztásához
Lehet, hogy Ursula von der Leyennek ennél valamivel több támogató voks hiányzik majd a megválasztásához

Ennek ellenére sokan elfogadhatónak tartják a tisztségre. Mások mégis elutasítják, s emiatt korántsem biztos a jóváhagyása az EB élére.

A Zöldek (Greens/EFA) és a radikális baloldal (GUE-NGL) EP-frakciója elfogadhatatlannak tartja a jelöltet, a német szociáldemokraták pedig teljesen alkalmatlannak tekintik a feladatra.

A Zöldeknek az a gondjuk vele, hogy „Európa ellenségeinek a szavazataival” akar az EB élére kerülni. A GUE-NGL azért nem támogatja, mert szerinte az EB első emberét „valódi demokratikus eljárásban” kellene kiválasztani, ami ezúttal nem történt meg, hiszen von der Leyent – a korábban közösen jóváhagyott csúcsjelölti rendszer helyett – titkos egyezkedéseken szemelték ki a tisztségre (az utolsó pillanatban), egy rendkívüli uniós csúcstalálkozón.

Az új EB-elnök személyére vonatkozó javaslat Emmanuel Macron francia elnöktől származott, s a végén – Angela Merkel német kancellár tartózkodása mellett – mindegyik tagállami vezető megszavazta. (Állítólag azért, mert nem akarnak erős vezetőt az EB-ben.).

Az okvetetlenkedők azzal fenyegetnek, hogy a jelölt ellen szavaznak. A táborukba tartozók nemcsak a jelölt kiválasztásának módját kifogásolják, hanem hiányosnak tartják von der Leyen programját is. Szerintük nincsenek benne konkrétumok, s a terve alkalmatlan az EU „krónikus problémáinak” megoldására.

Az EP-frakciókban már ismertetett programból kiderül, hogy EB-elnökként von der Leyen nagy figyelmet fordítana a jogállamiság megőrzésére, megszilárdítására, mert azt az EU egyik legfontosabb alapelvének tartja. Külön mechanizmust is létrehozna, amellyel folyamatosan vizsgálni és ellenőrizni lehetne a jogállamiság helyzetét a tagországokban; a normákat megszegő kormányokat pedig végső esetben szankcionálná. (A Zöldek azonban úgy ítélik meg, hogy nem kellő eréllyel kíván fellépni a jogállamiság megsértése esetén.)

Kiemelt feladatának tartja a klímaváltozás elleni harcot is. A digitalizáció területén pedig az eddiginél sokkal erősebb fellépést akar.

A migráció kérdésében átfogó megoldásra törekedne, sőt új bevándorlási és menekültügyi megállapodást is ígér. A schengeni rendszert megtartaná, ám a közösség külső határainak védelmét megerősítené, s az illetékes uniós ügynökség (Frontex) segítségével biztosítaná. Elutasítja viszont az európai hadsereg megszervezését.

A jelenleginél sokkal integráltabb, központosítottabb EU (vagyis az Európai Egyesült Államok) támogatójaként is ismert von der Leyen jóváhagyásához legalább 376 szavazat szükséges a 751 tagú EP-ben. Elképzelhető, hogy ez végül összejön, esetleg csak nagy nehezen, szoros eredménnyel. Brüsszelben inkább a győzelmére tippelnek.

Ha mégsem kapja meg a szükséges voksokat, valószínűleg új jelöltet kell találni. Ebben az esetben politikai válság alakulhat ki az EU-ban; borulnának a következő öt évre vonatkozó tervek is. És kezdődhetne egy egyezkedési folyamat, amely sokáig elhúzódhatna. Akár október végégig is. Akkor jár le ugyanis a még hivatalban levő EB-elnök, Jean-Claude Juncker ötéves mandátuma.   

Az ellentábor úgy véli: ha a(z európai) többség nem támogatná, az nagyon komoly figyelmeztetés volna von der Leyen és jelölői számára. Mások szerint a vereség nem okozna tragédiát, mert bebizonyítaná, hogy az EP-ben működik a demokrácia.