Azzal, hogy egy állam fejleszti a tudományt, egyúttal lépést tart a világgal, amelyben jelenleg a negyedik ipari forradalom van folyamatban, jelentette ki Maja Gojković, a szerbiai képviselőház elnöke a Tudomány a parlamentben elnevezésű rendezvényen. A tudomány nemzeti napja alkalmából megtartott rendezvényen elsősorban az éghajlatváltozás következményeiről, a víz és a levegő minőségéről, továbbá a megújuló energiaforrásokról volt szó. Szerbia ezen a napon emlékezik meg Nikola Tesla feltaláló születésnapjáról.
A tudomány és a fejlesztések jelentik egy ország gazdasági és társadalmi fejlődésének az alapját, emelte ki a házelnök, majd megállapította, hogy a meglévő lehetőségeket Szerbia akkor tudja a leghatékonyabban kihasználni, ha együttműködés valósul meg az állam, a tudományos közösség és a gazdasági szféra között. Gojković hiszi, hogy a parlamentben megtartott rendezvény az első érdemi lépés lehet ennek a célnak az irányába. A néhány nappal ezelőtt elfogadott, a tudományról szóló törvény fontos lendületet adhat a területnek, továbbá lehetővé teheti a tudomány biztos finanszírozását, fogalmazott Gojković, aki a folytatásban a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozta.
– Hiszem, hogy hamarosan elfogadásra kerül az éghajlatváltozásról szóló törvény. Nemcsak azért, mert erre az ENSZ vonatkozó határozata kötelezi Szerbiát, hanem azért is, mert polgáraink mindinkább megérzik az éghajlatváltozás negatív következményeit – taglalta Gojković a Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint.
Szerbia július 10-én emlékezik meg Nikola Tesla feltaláló születésnapjáról (Beta)
MEGMUTATKOZNI ÉS BESZÁMOLNI
Ivanka Popović, a Belgrádi Egyetem rektora fontosnak tartja, hogy sikerült összehangolni az innovációs rendszerek által megvalósított fenntartható fejlődéssel kapcsolatos terveket. Popović elmondása szerint emellett arra is fontos lenne hangsúlyt fektetni, hogy a tudományos közösség bemutathassa a polgároknak munkája eredményét. Mindenkinek előnye származik abból, ha a polgárok tájékozódnak arról, hogy mit tesznek az egyetemek, továbbá a karok és a tudományos közösség az ország általános fejlődésének az érdekében, nyomatékosította Popović.
TÖBB PÉNZ AZ OKTATÁSRA
Szerbiának a tudásra és a minőségi oktatásra támaszkodó országgá kell válnia, emelte ki felszólalásában Mladen Šarčević oktatási, tudományügyi és technológiai-fejlesztési miniszter, majd a tudományról szóló törvény kiválóságát hangsúlyozta, mondván, hogy a tudományügyi alap létrehozása, valamint az első, a fiatal kutatók számára kiírt pályázat meghatározó szerepet tölt be. Az oktatásra az idén a múlt évhez viszonyítva 36 százalékkal többet fordít az állam, emelte ki Šarčević, rámutatván, hogy a tudomány népszerűsítésével foglalkozó központ lesz az összes kutatóközpont ernyőszervezete.
A JOBB JÖVŐ ZÁLOGA
Slavica Đukić-Dejanović népesedéspolitikával megbízott tárca nélküli miniszter abbéli reményének adott hangot, hogy a rendezvény az első fejezete lesz az állam és a tudományos közösség közötti majdani párbeszédnek. A tudomány nemcsak a jobb jövő megalapozásának a lehetősége, hanem az államnak a fiatalokkal szembeni kötelezettsége, jegyezte meg Đukić-Dejanović, majd kifejtette, hogy a fiatal kutatókba való beruházás a jövőbe való befektetés. A tárca nélküli miniszter ezt követően bejelentette, hogy július 17-én New Yorkban az ENSZ rendezvényén bemutatja Szerbia az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló programjának a végrehajtásához kapcsolódó önkéntes jelentését.
600 MILLIÓ EURÓ TÁMOGATÁS
Az éghajlatváltozás, habár globális probléma, helyi szinten követeli meg a felelősségteljes magatartást, emelte ki a rendezvényen felszólaló Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője, megjegyezvén: „Gondolkodj globálisan, cselekedj helyi szinten!” Az EU az elmúlt 30 évben hatékony környezetvédelmi intézkedésrendszert dolgozott ki, Szerbia pedig, tagjelölt országként, elfogadta ezeket a mércéket, emlékeztetett Fabrizi, arra is rámutatván, hogy az EU ezen a területen is Szerbia legkiemelkedőbb támogatója, hiszen az utóbbi 15 évben 600 millió eurót fordított az ország legfontosabb környezetvédelmi projektumaira. Ami a 27-es, a környezetvédelem területét szabályozó tárgyalási fejezetet illeti, Szerbia bizonyos szinten felkészült, ám továbbra is sok a tennivaló, hívta fel hallgatósága figyelmét Fabrizi.
