A Deutsche Bank csaknem 18 ezer alkalmazottját bocsájtja el. A hatalmas létszámleépítésre eddig kevés példa akadt a világban. A szerkezeti átalakítással indokolt döntés célja a stabil nyereségesség biztosítása.
A kirúgások már a vasárnapi bejelentés utáni napon megkezdődtek Németország legnagyobb kereskedelmi bankjában, amely globális szinten is fontos szereplő. A foglalkoztatottak húsz százaléka veszíti el állását 2022-ig, s a végén 74 ezren maradnak.
A munkahely-megszüntetések nem csak a banki dolgozókat fenyegetik. Európában, különösen pedig az EU-ban, egyre többen tartanak attól, hogy a járműiparon söpörhet végig egy hatalmas elbocsátási hullám. A Ford ehhez már meg is adta a kezdő sebességet.
Az amerikai óriáscég nemrég hivatalosan is megerősítette: komoly megszorításokra készül az ókontinensen, ahol évek óta veszteséges. Emiatt húsz százalékkal (csaknem 12 ezerrel) csökkenti dolgozói számát 2020 végéig. A legtöbb álláshelyet Németországban számolja föl, ott ötezer emberétől válik meg. Nagy-Britanniában háromezertől, Oroszországban kétezertől, Franciaországban ezertől, a többi európai országban pedig még ezertől.
Emellett fél tucat üzemet is bezár: egyet-egyet Franciaországban, Nagy-Britanniában és Szlovákiában, hármat pedig Oroszországban. A maradék 18-ban sem lehet azonban mindenki nyugodt, mert néhol szintén leépítésekkel kell számolni.
A radikális intézkedés fő célja a vállalat európai nyereség-arányának javítása.
A világ egyik legnagyobb autógyártója, a német Volkswagen (VW) már tavasszal bejelentette, hogy megszünteti európai munkahelyei egy részét. Szlovákiában, ahol a közvetlenül a járműgyártásban dolgozók aránya a feldolgozóiparban a legmagasabb (bő 15 százalék) az egész EU-ban, az év végéig csaknem háromezren kapnak fölmondást a 14 800 VW-alkalmazott közül.
A cégek különböző okokkal magyarázzák az elbocsátásokat (takarékosság, termelékenység javítása és hasonlók). Ám az sem mellékes szempont, hogy Donald Trump amerikai elnök 25 százalékos különvámmal akarja sújtani az Egyesült Államoknak szánt autókat és járműipari termékeket, amelyek az EU-ban készülnek. Az erre vonatkozó elképzelését május 17-én ugyan 180 nappal elhalasztotta, de a terv ezzel még nem került le a napirendjéről. A belengetett plusz vámok leginkább a német gyártókat sújtanák, mivel ezek adják az Unió gépkocsiexportjának nagy részét.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint 2017-ben a járműiparban csaknem 13,8 millió ember dolgozott a közösség területén. Az évtized végére ez a szám jelentősen lecsökkenhet. Nem marad meg a 309 európai gyár sem, ahol jármű- vagy motorgyártás folyik. (Ezekből jelenleg 229 üzemel az Unióban.).
A leépítések kedvezőtlenül érintik a beszállítókat is. A 122 ezer embert foglalkoztató BASF német vegyipari vállalatcsoport 2021 végéig hatezer állást szüntet meg világszerte, ennek felét az anyaországban. Az autóipar egyik legfontosabb (festék, lakk és műanyag) beszállítója az ágazatban tapasztalható nehézségek miatt már tavaly mérsékelte üzleti várakozásait, és kétmilliárd eurós megtakarítási programot hirdetett. Igaz, azt is jelezte, hogy a termelési és a digitalizációs munkákat végzőknek nem kell félniük állásuk elvesztésétől, sőt ezeken a területeken akár létszámbővítés is elképzelhető.
